Amerikai űrhajós lyukasztotta ki a Nemzetközi Űrállomást?

Közel három évvel ezelőtt, 2018. augusztus 30-án valami két milliméter átmérőjű lyukat ütött a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolódó orosz Szojuz MSZ–09 űrhajón. Az első feltételezések szerit az űrhajóba csapódó mikrometeorit okozta a levegő elszivárgásával járó sérülést, később azonban az oroszok ismeretlen tettest vádoltak károkozással. 

Az orosz fél most Serena Auñón-Chancellor amerikai űrhajósnőt vádolták meg azzal, hogy pszichológiailag összeomolva az űrhajó megrongálásával próbálta siettetni visszatérését a Földre. A NASA visszautasította a vádat.

Űrdiplomáciai botrány

A Nemzetközi Űrállomás eddig tényleg nemzetközi volt, mivel az Egyesült Államok és Oroszország közötti geopolitikai feszültségek eddig elkerülték. Idén júniusban azonban az oroszok azzal fenyegettek, hogy kiszállnak az űrállomás fenntartásából az ország elleni szankciók miatt. Mint ismert, az amerikaiak egy csokornyi szankciót léptettek életbe Oroszország ellen a Krím félsziget bekebelezése, az elnökválasztásba való beavatkozás és legutóbb Alekszej Navalnij megmérgezése miatt. Az oroszok hangulatát emellett az is rombolja, hogy a saját hordozóval nem rendelkező NASA a Roszkozmosz kissé túlárazott rakétái helyett elkezdte használni az Elon Musk-féle privát űrcég, a SpaceX Falcon 9 rakétáit. Ráadásul az elmúlt években új lendületet vettek a katonai célú űrtevékenységek is.

Ebbe a lecsóba csapott bele augusztus elején egy amerikai magazin, az Ars Technica cikke, amelyben a Nemzetközi Űrállomáshoz nemrég kapcsolódott új modul, a Nauka körüli bajokat elemezték. Mint ismert, az új tudományos modul fúvókájának hibás működése miatt az egész űrállomást elforgatta – ezt az Ars szerzője, Eric Berger az oroszok pénztelenségének és szakértelmük hiányának számlájára írta.

Az orosz TASZSZ hírügynökség által közölt válaszcikkben pontokba szedve utasítják vissza azokat a véleményeket, hogy az orosz állam képtelen működtetni a Szovjetuniótól örökölt űrinfrastruktúrát, hogy többé nem vezetők az űrtechnológia terén, hogy elveszítik a szakembereiket és az amerikaiak bizalmát, de kitértek a történelem első űrben forgatott mozijelenetére és arra is, hogy azért nem építenek közös holdbázist az amerikaiakkal, mert nem kezelik őket egyenlő félként.

Lábon kilebegte

A pontok között említik meg a 2018-as esetet, amikor a NASA űrhajósa, Serena Auñón-Chancellor mélyvénás trombózist szenvedett, amikor vérrög keletkezett a nyaki vénájában. A NASA egy 2020 januárjában közölt esettanulmányban leírja, hogy egy általuk meg nem nevezett asztronauta hogy kúrálta ki magát kilencven nap alatt vérhígítóval és ultrahanggal az életveszélyes állapotból. A tanulmány szerzője maga a civil képesítése szerint orvos Serena Auñón-Chancellor volt.

Az orosz cikkben nyilatkozó Roszkozmosz munkatárs szerint Auñón-Chancellor a nyomás alatt összeomlott pszichológiailag, és a Szojuz falát megfúrva próbálta előrehozni visszatérésének időpontját. Közvetlen bizonyítékkal azonban nem rendelkeznek, csak jelzik, hogy az eset idején lekapcsolták a modulban a videokamerákat, és hogy az amerikaiak 

az esettel kapcsolatos kérdéseikre.

A vádakra válaszul a NASA olyan közleményt juttatott el az Ars Technikához, amivel nem igazán oszlatták el a kételyeket: ebben annyit közöltek, hogy a legénységi tagok egészségi állapotával kapcsolatos adatok magánjellegűek, ezért erről nem adhatnak további információt.

Ezzel egy időben az amerikai űrhivatal emberi űrprogramjának vezetője, Kathy Lueders és a hivatalt vezető Bill Nelson Twitteren utasította vissza a vádakat és vette védelmébe Serena Auñón-Chancellort.

(Ars Technica, IFLScience, Interesting Engineering, TASZSZ)