Felfedezték a világ legészakibb szárazföldjét

Pénteken hozta nyilvánosságra a dán Weekendavisen hetilap, hogy tudósokból álló expedíció júliusban felfedezett Grönland partjainál egy aprócska szigetet, amely a jégtáblák elmozdulását követően bukkant fel. 

E tudományos felfedezésre akkor került sor amikor az Északi-sarkvidéket, az Arktiszt birtokló államok, az USA, Oroszország, Kanada, Dánia és Norvégia a terület halászati jogain, a Föld méhének természeti kincsein, valamint a globális felmelegedésnek köszönhetően a felolvadó jégtáblák torlaszaitól megszabaduló, hajózhatóvá váló tengeri útvonalakon civakodnak.

A felfedezések olykor véletlenszerű banalitásáról őszintén nyilatkozott a Reutersnek az expedíció vezetője, Morten Rasch:

Nem volt a célunk egy új sziget felfedezése.

 A tudósok először azt hitték, hogy Oodaaq szigetén értek partot. Azt a szigetet még 1978-ban fedezte fel egy dán kutatócsoport. Csak később, a pontos helymeghatározással bíbelődve döbbentek rá, hogy egészen máshol járnak, Oodaaqtól 780 méterre északnyugatra!   

Egy kicsit úgy jártunk, mint a letűnt idők felfedezői, akik úgy hitték, hogy az előre kitűzött úticéljukra érkeztek meg, ám valójában felfedezték egy teljesen más szegletét a Nagyvilágnak

– mondta Christiane Leister svájci üzletasszony, az expedíció finanszírozója, aki az éves pénzügyi  mérlegadatok összevetése alapján a háromszáz leggazdagabb svájci egyike.

A parányi sziget alig harminc méter hosszú. A legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága három méter. Talaja sárból, tengeri iszapból és morénából –ami gleccserek, vagy mozgó jégtakaró által szállított, lerakódott kőtörmelék – áll.

  A kutatóexpedíció tagjainak az újonnan felfedezett sziget nevére tett javaslata az alábbi:

Qeqertaq Avannarleq

 melynek jelentése grönlandi kalaallisut nyelven: 

Legészakibb sziget

Rene Forsberg professzor, a DTU Sapce, a Dán Műszaki Egyetem berkeiben működő Dán Nemzeti Űrintézet geodinamikai tanszékvezetőjének álláspontja szerint az újonnan felfedezett szárazfölddarabka az összes olyan tudományos ismérvnek megfelel, amely alapján szigetnek nevezhető.

Fosberg egyébiránt tagja volt annak az 1978-as, Oodaq szigetét felfedező expedíciónak és amely immár a világ második legészakibb szigete. A Dán Nemzeti Űrintézet pedig számos területen a világ egyik legsikeresebb tudományos műhelyének számít.