A Hold az igazi aranytartalék

Ebben az évtizedben várhatóan ismét ember lép a Holdra, és komoly tervek születtek űrállomások és holdbázis létrehozására. A szakemberek egyre inkább olyan technikákban gondolkodnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a legközelebbi égitesten a tartós emberi jelenlétnek ne kelljen minden mozzanatában a földi szállítmányokra támaszkodnia. Ez egészen pontosan helyben kitermelt nyersanyagokat, vagyis bányászatot takar.

Az Arizona Egyetem kutatói félmillió dollárt nyertek a NASA-tól űrbányászati eljárások kifejlesztésére. Munkájuk eredménye egy autonóm robotokból álló raj, amely képes ritkaföldfémek után kutatni a Holdon.

A robotok tervezői egy újító elektrokémiai folyamatot fejlesztettek ki, amellyel ötször gyorsabban átfúrhatók a sziklák, mint hagyományos módon. A raj munkájának alapját a HEART nevű neuromorf architektúra képezi, amely tanulással javítja a csapat együttműködő tevékenységét.

A robotokat a Földön képzik ki, ezt követően kerülnek a Holdra, ahol önállóan építenének és bányásznának.

Szuperfémek és még szuperebb aknák

A Holdon bányászható anyagok a ritkaföldfémek, a titán, az arany, a platina és a hélium-3. Utóbbi héliumizotópra egyébként a jövőben fúziós reaktorok üzemanyagaként számítanak, és nagyobb mennyiségben található a Holdon, mint a Földön. Ami pedig a fémeket illeti, megfelelő apparátussal hordozható számítástechnika vagy akár orvosi eszközök állíthatók elő belőlük.

Bizonyos szempontból földművesek vagyunk. Addig tenyésztjük ezeket a lényeket vagy egy egész csapat lényt, amíg nem rendelkeznek a megfelelő képességekkel. Ezzel a folyamattal fejlesztjük tökéletes bányászokká ezeket a mesterséges lényeket

– mondta Jekan Thanga, a HEART fejlesztője.

A cél, hogy a robotok mentesítsék az űrhajósokat a megterhelő, unalmas, veszélyes munkák alól, amilyen egy holdi építkezés. Mivel a Holdnak nincs légköre, semmi nem állja útját a becsapódó mikrometeoritoknak, amelyek folyamatos veszélyt jelenthetnek a felszínen tartózkodókra, ezért nem célszerűek a kupolaszerű, felfújható vagy könnyűszerkezetes építmények, sokkal jobb lehet ugyanakkor egy holdi talajjal borított bunkerszerű épület, de a legpraktikusabb eleve a felszín alá építkezni, például egy kráter falába.

Van még ott

Hasonló megoldásokon dolgozik a kaliforniai Masten Systems is. Olyan holdjárón dolgoznak, amely sziklákat robbantva képes felkutatni a vizet, ami a fent említett fémeknél is fontosabb a holdbázis túlélése szempontjából.

Mindent összevetve az űrbányászat fejlesztése az egyik legígéretesebb befektetés, mivel a Naprendszerben igen értékes aszteroidák keringenek. A fémekben gazdag 16 Psyche például a becslések szerint 700 trillió (millió milliárd) dollárt érhet.

(Interesting Engineering)