Parazita darázsba bújt élősködő darazsat találtak a tarkalepkében

Parazita darazsakban megbújó parazita darazsakat találtak Finnország egy apró szigetére telepített pillangófaj egyedeiben – írja a Guardian cikke nyomán az MTI.

A réti tarkalepke (Melitaea cinxia) mellett három új, nem várt faj is felbukkant az Aland-szigetcsoporthoz tartozó, kis méretű Sottunga szigetén. A tarkalepkéket közel harminc éve telepítették be a szigetre a kutatók azt remélve, hogy az állat elterjed a vidéken, a folyamatot pedig megfigyelhetik. Ám a tarkalepkék hernyóiban matrjoska-módon több parazita is érkezett, melyek folyamatosan bújnak elő és terjednek a szigeten.

Egyes hernyókban a Hyposoter horticola nevű parazita darázsfajt találták meg, mely még a lepke hernyójának bebábozódása előtt bújik elő. Ám ezekben a parazita darazsakban egy hiperparazitoid (hogy ez mit jelent, ebben a cikkben, a parazitoid darazsakról pedig ebben a cikkben írtunk korábban) darázsfajt is találtak. Utóbbi a Mesochorus stigmaticus, mely megöli a keltetőként használt darazsat, amikor utóbbi megöli a keltetőként használt lepke hernyóját. A gyilkolást követően tíz nappal a Mesochorus stigmaticus előbújik a hernyó teteméből.

A lepkékkel együtt érkező harmadik nem várt faj egy baktérium, melyet a Hyposoter horticola darázs hordoz és ad tovább utódainak.

Tekintve, hogy mind a négy, az apró szigeten elterjedt populációit súlyosan fenyegeti a kihalás, nagyon meglepő, hogy mind a négy betelepült faj még 30 évvel az első megjelenése után is megél a 27 négyzetkilométeres szárazföldön.

A darazsak és a baktérium genetikai tulajdonságainak vizsgálata kimutatta, hogy finnországi fennmaradásuk azért is meglepő, mert a tarkalepke populációja több alkalommal is vészesen összezsugorodott az elmúlt 30 évben, aminek következményeként a tudósok arra számítottak, hogy genetikai sokszínűségük nagyon visszaesik. Ám úgy tűnik, a lepkepopuláció bámulatos módon mindig újjáéledt, genetikai sokszínűsége a szigeten meglepően nagymértékű – idézi Anne Duplouy, a Helsinki Egyetem kutatójának, a Molecular Ecology című tudományos lapban a vizsgálatról bemutatott tanulmány vezető szerzőjének szavait az MTI.

A paraziták vélhetően repülési képességeiknek köszönhetően maradtak fenn a szigeten. Míg a réti tarkalepke nem képes 7 kilométernél többet repülni, az apró Hyposoter horticola hosszabb táv megtételére is képes, vagy a szél segítségével mozog az Aland-szigetcsoport tagjai között. Valószínűleg ezért történt, hogy a parazita darázs más, északibb szigeteken is megjelent.

Duplouy kiemelte, a kutatás figyelmeztetésül szolgálhat azoknak, akik ritka fajokat kívánnak visszatelepíteni vagy betelepíteni egyes területekre. Felhívja a figyelmet arra, hogy a célzott fajon kívül így könnyen elterjedhetnek más organizmusok vagy kórokozók is.