Megtalálták az elhízásért felelős géneket

A Virginiai Egyetem kutatói számos olyan gént azonosítottak, amelyek az elhízásért felelősek. A News Medical nevű portál a PLOS Genetics tudományos szaklapban publikált kutatás eredményeit bemutatva azt írja: a tudósok összesen 14 olyan gént azonosítottak, amelyek elhízást okozhatnak. Továbbá találtak három olyan gént is, amely képes arra, hogy megakadályozza az elhízást.

Az elhízásban elsősorban a magas kalóriájú, cukorban és fruktózban gazdag étrend és a mozgásszegény életmód játszik szerepet. Ezek mellett azonban a genetika is nagymértékben szabályozza, hogy kinél jelenik meg súlyfelesleg, mivel ez határozza meg, miként dolgozza fel a szervezet a tápanyagokat. Amennyiben tehát sikerül megtalálni azokat a géneket, amelyek azért felelősek, hogy zsírrá alakítsák a tápanyag egy részét, akkor ezeket

Eyleen O’Rourke, a kutatás vezetője elmondta: korábban is megfigyeltek már olyan géneket, amelyek gyakrabban találhatók meg az elhízott embereknél, de ezekből több száz volt, és nem volt egyértelmű, hogy ezek okozzák-e az elhízást, vagy ennek következtében alakulnak ki.

A kutatók a Caenorhabditis elegans nevet viselő talajférgeket használták arra, hogy kiszűrjék ezeket a géneket. A férgek génállománya 70 százalékban megegyezik az emberekével, és maguk is gyakran elhíznak, ha túl sok cukrot visznek be a szervezetükbe. A talajférgeken egyébként már korábban is számos hatóanyagot teszteltek, és több, a rákos és neurodegeneratív betegségekhez kapcsolódó kutatáshoz is felhasználták ezeket az állatokat.

A mostani kutatás keretében összesen 293 gént vizsgáltak meg a férgek segítségével. Először azonosították, hogy melyik példányban milyen gének vannak jelen, azután pedig az állatok egy részét „hagyományos” koszttal etették, míg másik részüknek fruktózban gazdag táplálékot adtak. Így sikerült kiszűrniük azokat géneket, amelyek az elhízásért lehetnek felelősek, illetve megakadályozhatják azt.

A vizsgálat annak is a végére járt, hogy az a három gén, amely az elhízást képes megakadályozni, egyben ahhoz is hozzájárult, hogy az állatok hosszabb ideig éljenek, és jobb neurológiai adottságokkal is rendelkeztek. Ha ezek a hatások az embereknél is működnek majd, annak nagyon örülhetnek majd a gyógyszergyártók, mivel ha elő tudnak állítani olyan hatóanyagot, amely fokozza a hatást, több legyet is üthetnek egy csapásra.

A kutatás gyenge pontjának azt tűnik, hogy a talajférgek és az emberek génállománya csupán 70 százalékban egyezik. Így az emberek szervezetében a fentieken kívül még lehetnek olyan gének, amelyek ugyancsak közrejátszanak az elhízás kialakulásában.

(Borítókép: Matthew Horwood / Getty Images)