Hibás orosz felderítő műhold rajzolt tűzgolyót Amerika egére
További Tech-Tudomány cikkek
- Ez a Genesis Phil Collins nélkül gyorsítja fel a robotokat
- Már évtizedek óta tudják hogy mérgező, mégis máig használják ezt a műtrágyát
- Minden idők legforróbb napjait éltük 2024-ben, de 2025-ben sem lesz sokkal jobb
- Szemet gyönyörködtető Aston Martin kerül kalapács alá
- Hallucinogén koktélt azonosítottak egy ókori egyiptomi ivóedényben
Délről északi irányba tartó tűzgolyó jelent meg az Amerikai Egyesült Államok egén szerda hajnalban. A jelenséget nyolcvannál is többször jelentették, Tennesseetől Michiganig. Később kiderült, a tűzgolyót a szeptember 9-én felbocsátott, majd meghibásodott orosz felderítő műhold, a Kozmosz–2551 néven regisztrált Razbeg légkörbe való visszatérése okozta.
Az Amerikai Meteor Társaság nyolcvan jelentést regisztrált különböző államokból. Az emberek fotókat és videókat is készítettek arról, ahogy a kémműhold visszatér a Föld légkörébe, és ott elég. A Live Science azt írja, szerencsére nem okozott sérülést a 250 kilogrammos eszköz, mivel minden leváló darab elporladt, mielőtt földet ért volna.
A szeptember 9-én indított műhold rosszul állt pályára, már az előző hónapban tudni lehetett, hogy vissza fog térni a Föld légkörébe. Ezt október 19-én várták, végül október 20-án, keleti parti idő szerint hajnali háromnegyed egykor (0:43) lépett be a légkörbe az amerikai kontinens felett. A műhold útját a Harvard–Smithsonian asztrofizikai központja a felbocsátástól figyelemmel kísérte, asztronómusuk, Jonathan McDowell jelezte először azt is, hogy a Kozmosz–2551 (vagyis a Razbeg) lehet a tűzgolyó.
A Razbeget az Orosz Védelmi Minisztérium rendelte meg, az eszköz eredetileg júliusban kellett volna, hogy startoljon, végül többszöri halasztással szeptemberben indították el. A kis méretű optikai kémműhold a 2018-as EMKA kísérleti típus operatív változata lett volna, ha sikerül pályára állítani. A műholdat a moszkvai VNIIEM, legfontosabb műszerét, a kamerát pedig a belarusz OAO Peleng cég építette. Ha a Razbeg működésbe lép, 90 centiméteres felszíni felbontású képek készítésére lett volna alkalmas fekete-fehér üzemmódban.
Azzal, hogy egyre több műhold kering a bolygónk körül, az ilyen és ehhez hasonló események egyre gyakoribbá válhatnak, figyelmeztetnek a szakértők. A használaton kívüli, űrszemétként a Föld körül keringő műholdak ráadásul a még használatban álló eszközökre is veszélyt jelentenek, valamint zavarhatják a kommunikációt és az űrkutatást is. Egyre sürgetőbb az űrszemét eltakarításának kérdése.