Rágópálca és szódabikarbóna a szép fehér fogakért

A szépségápolás, a fogfehérítés átnyúlik a történelmi korokon. A vakító fehér fog mindig vonzó volt az emberek számára, ezért bizonyos kultúrák megannyi trükköt kifejlesztettek erre az eljárásra. Vannak praktikák, amelyek bizonyítottan hatásosak, de olyanok is, amelyeket a szakemberek élből elutasítanak.

Az egyiptomi fogfehérítés

Az ókori egyiptomiak körülbelül 4 évezreddel ezelőtt már igencsak híresek voltak a fogfehérítésükről, ugyanis borecetből és őrölt habkőből készítettek fogpasztát. Valamint kedvelt volt – és ez bizonyos dél-amerikai, afrikai és közel-keleti területekre mindmáig jellemző – a miswak (rágópálca) használata, amelyet szájüreg- és fogtisztító eszközként használták. A fehér fog egyébként presztízsértékű is volt, mert 

Nem meglepő, hogy a fáraók számára ez alapvető volt. 

Öblögetés római módra

Az ókori rómaiak, mondhatni, izgalmasabb ötletre bukkantak, amikor a fogaikról volt szó. Ők nem rágcsáltak botokat, annak ellenére sem, hogy bizonyítottan javította a fogíny egészségét. Ennél jóval érdekesebb, talán izgalmasabb megoldást ötlöttek ki.

Ennek oka a vizeletben lévő ammónia hatása a fogakra. Az ajánlás manapság is érvényes, vannak bizonyos egészségügyi ajánlók, amelyekben benne van ez a módszer, de a szakemberek inkább higiéniai okokból próbálják lebeszélni az embereket erről a módszerről.

A rómaiak viszont nem csak a száj tisztítására használtak vizeletet: rájöttek, hogy a mezőgazdaságban, a cserzőműhelyekben és a mosókonyhákban is jó helyen van, így a piaci értéke elkezdett emelkedni.

Minden borbély fogorvos, de nem minden fogorvos borbély

Önmagában ez természetesen nincs így, viszont a középkorban a borbélyok látták el a kisebb sebészeti és fogápolási beavatkozásokat. A leggyakrabban alkalmazott módszer a rossz fog kihúzása volt, ugyanis nem voltak még előre megtervezett beavatkozási módszerek, így egyszerűbbnek gondolták, ha eltávolítják a rossz fogat, az talán megoldja a problémát.

Ezenkívül természetesen foglalkoztak fogfehérítéssel is, ami nem tűnik kellemes érzésnek – legalábbis elszenvedőként semmiképp.

amivel károsították a fogzománcot, így az eljárás nem maradt sokáig a top fogfehérítő listán.

Azonban a 18. században szerencsére felbukkant Pierre Fauchard (1678–1761) francia orvos, akit a modern kori fogtudományok atyjaként is emlegetnek. Megjelentette könyvét, melyben az addig megszerzett összes tudásanyagot összefoglalta a fogakról és az anatómiai ismeretekről.

A hidrogén-peroxid is hatásos

Manapság a fogfehérítésnek megannyi lehetőségét lehet felsorolni: többféle fogkrém, speciális típusú fogkefék, választható fogfehérítési szakmai eljárások állnak rendelkezésre. De 

Ehhez még pluszban érdemes azt is figyelembe venni, hogy az adott eljárás éppenséggel mennyire pénztárcabarát: az alacsonyabb árkategóriás fogkrémektől egészen a legdrágább fogfehérítésig széles paletta fogadja az érdeklődőt.

Otthoni praktikaként ismert a szódabikarbóna-citrom kombináció. A fogorvosok nem szeretik ezt, ám hatásosnak bizonyul rövid távon, ugyanis 

ami hosszú távon komoly fogászati problémát okozhat.

A hidrogén-peroxid egy olyan szervetlen kémiai vegyület, amellyel gyakran a haj szőkítésekor találkozhatunk. Általában szagtalanítóként és színtelenítőként használják; otthonainkban folteltávolításra, fehérítésre, kontaktlencsék tisztítására vagy akár sebfertőtlenítőként is használhatjuk. 

inkább bízzuk szakemberre a tevékenységet.

A szakemberek gyakran emlegetik, hogy a túlzott kávéfogyasztás és a cigaretta hatással van a fogak megsárgulására. 

(Borítókép: Egy muszlim férfi miswakot – fogtisztító pálcát – választ a ramadán első napján, 2012. július 21-én Indiában. Fotó: Yawar Nazir / Getty Images)