Jojózott egyet a Föld 84 millió évvel ezelőtt

Nem állt, vagyis forgott mindig úgy a bolygónk, mint ma. Egy friss kutatás szerint a Föld 84 millió évvel ezelőtt kozmikus jojóként oldalára dőlt, majd 5 millió év alatt szépen visszaállt abba a pozícióba, amelyikből kiindult.

A jelenséget magyarul valódi pólusvándorlásnak (angolul true polar wandernek, röviden TPW-nek) nevezik. Akkor következik be, amikor egy égitest – bolygó vagy hold – külső rétegei úgy mozognak az égitest mágneses mezejét is generáló mag körül, hogy megdöntik a kérget a forgástengelyhez képest. Normális mozgás esetén az eltérő rétegek együtt mozognak, a Földön ez egy nap, amikor a bolygó megfordul saját tengelye körül. Egy korábbi felvetés szerint a Földön valódi pólusvándorlás a késői kréta időszakban történt valamikor 145 és 66 millió évvel ezelőtt, ám ezt elfogadott bizonyíték híján vitatott dátumnak számított a tudományos közösségen belül.

Egy, a Nature-ben megjelent új tanulmány azonban megerősíti a hipotézist, amely a Föld mágneses adatait megőrző üledékes kőzetekből vett mintát felhasználva bizonyítékkal is szolgál. E szerint 84 millió évvel ezelőtt bolygónk forgástengelyéhez képest 12 fokkal eldőlt, majd közel 5 millió év alatt visszatért a kiindulás pozíciójába. A kutatás az eddigi legnagyobb méretű dokumentáció, amelyet valódi pólusvándorlásról készített az emberiség.

Azt gondolhatjuk, hogy ha a Föld egy valódi pólusvándorlás során megborul, akkor az egész bolygó dől. Ez így nem igaz, ugyanis a belső rétegek (a szilárd mag és a folyékony mag) nem mozdulnak, csupán a rajtuk található külső rétegek (a köpeny és a kéreg) váltanak pozíciót. Ez egy valódi pólusvándorlás során annyiban különbözik a Föld tektonikus lemezeinek általános mozgásától, hogy itt nem ütköznek egymásnak a külső rétegek, hanem egy nagy egészként mozognak együtt – idézi a Live Science Joe Kirschvink geobiológus-professzor szavait.

A tudós szerint a Föld mágneses mezeje megmaradt a TPW során – hisz a belső magok helyzete nem változott –, és a bolygón élő fajokat sem érintette a dolog, hisz a külső rétegek mozgása nem okozott tektonikai eseményeket, például vulkánkitöréseket, földrengéseket.

A kutatók az olaszországi Appenninekben található mágneses ásványokat tartalmazó mészkőből vettek mintát. Ezek az üledékes kőzetek különösen megbízható források, mivel a mágneses ásványok valójában a magnetitet alkotó baktériumok ásványi láncolatai. A magnetit a vas-oxid erősen mágneses formája, amit létrehozhatnak egyes baktériumtípusok úgy, hogy apró magnetitkristályokból álló láncokat hoznak létre. Ezek a láncok idomulnak a Föld mágneses mezejéhez, így amikor a baktériumok elpusztulnak és fosszilizálódnak, a magnetitláncok megőrzik a Föld mágneses mezejének aktuális állapotát. Mivel a mágneses mező nem változott, csak a felszín mozgott, így a magnetitláncokat vizsgálva kiszámítható a felszín mágneses mezőhöz viszonyított mozgása. A kutatók úgy találták, hogy ötmillió év alatt közel 25 fokot mozdult a bolygó felszíne.

Arról, hogy mi történne, ha a Föld pólusai megfordulnának, ebben a cikkben írt az Index.