1980 óta eltűnt az európai házi verebek fele

Közel negyven év alatt 247 millióval csökkent az európai házi verebek egyedeinek száma, derült ki egy friss kutatásból, mely rámutat, hogy több más, a nyolcvanas években elterjedt madárfaj is jelentősen visszaszorult.

A brit RSPB (Királyi Társaság a Madarak Védelméért), a BirdLife International és a Cseh Ornitológus Társaság készített közös tanulmányt az európai országokban őshonos 445 madárfajból 378 egyedszámát vizsgálva, az 1980 és 2017 közé eső időszakban. Az adatokból kiderült: jóval kevesebb madár él ma, mint negyven évvel ezelőtt, a visszaesés 17–19 százalék közötti. 1980-hoz képest minden hatodik európai madár eltűnt a kontinensről, ez 600 millió költőt, összesen 900 millió egyedet jelent.

Az egykoron gyakori fajok közt tudott sárga billegetőből 97 millióval él ma kevesebb, seregélyből 75 millióval, mezei pacsirtából pedig 68 millióval. A házi verebek közeli rokonainak számító mezei verebekből 30 millióval van ma kevesebb.

A tanulmány szerint a változó mezőgazdasági és erdőgazdálkodási módszerek játszhatnak szerepet a populáció csökkenésében, például azzal, hogy bizonyos rovar- és gyomirtók és más növényvédő szerek használatával az ember elpusztítja a madarak természetes táplálékát. A mezőgazdasági változások azonban nem játszanak akkora szerepet a házi verebek életében, hisz ezek a madarak a városokban is gyakoriak. Esetükben a légszennyezettséget, a táplálék csökkenő mennyiségét és a különböző fertőzéseket, például a madármaláriát sejtik a faj egyedszámának drasztikus zuhanása mögött.

Bár hatalmas a veszteség, a vizsgált időszakban a 378 fajból 203-nál a populáció növekedését jegyezték fel. Ez összesen 340 millió madarat jelent, ám ezek kétharmada, 224 millió egyed nyolc fajból kerül ki: barátposzáták, csilpcsalpfüzikék, ökörszemek, fekete rigók, tengelicek, vörösbegyek, kék cinegék és örvös galambok.

Az említettek mellett 11 ragadozófaj is meg tudta duplázni állományát 1980 óta. Köztük a vándorsólyom, a rétihéja, az egerészölyv, a rétisas és a szirti sas is. Igaz, ezek a ragadozók ritkák, állományuk jóval szerényebb, mint például bármely verébféle, így a megduplázott egyedszám mellett sem él sok belőlük szabadon. A szakértők szerint a ragadozókat a fokozott védelem, a helyreállítási projektek és a káros peszticidek visszaszorulása segítette abban, hogy növeljék populációjukat, hasonló lépéseket szorgalmaznak a mezei madarak védelmében is.

A tanulmány készítői szerint az ENSZ jövő évi ülésén döntő fontosságú, hogy a biológiai sokféleség megőrzését segítő egyezmény központi téma legyen, hisz csak ezzel lehetséges megakadályozni hosszú távon a fajok kipusztulását, illetve valamennyire helyreállítani a megritkult populációt. Fiona Burns vezető kutató a Guardiannek elmondta, a klíma- és a természeti válság csak közösen kezelhető. Ehhez Burns szerint a környezetbarát mezőgazdasági területek arányának növelésére, fenntartható erdő- és halgazdálkodásra, a védett területek növelésére és a fajok védelmét biztosító intézkedések szigorítására van szükség.

(Borítókép: Házi veréb. Fotó: Arterra / Universal Images Group / Getty Images)