Magyarok fejlesztik az űr kapujának sugárzásmérőjét

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Energiatudományi Kutatóközpont (EK) által vezetett nemzetközi konzorcium fejleszti a Gateway Hold körüli űrállomás sugárzásmérő rendszerének kísérleti egységét – tájékoztatta az ELKH az MTI-t.

A tervek szerint a 2020-as évek közepén Hold körüli pályán megépülő űrállomást, a Gatewayt nem védi majd a Föld mágneses tere, sem pedig atmoszféra, így az űrhajósokat akár hétszázszor akkora kozmikus sugárdózis is érheti, mint a Földön.

A Gateway ezért sugárzásvédő burkolatot kap, és folyamatosan figyelik személyzetének sugárterhelését. Erre szolgál majd az Európai Űrügynökség (ESA) belső, kísérleti sugárzásmérő rendszere, az IDA (Internal Dosimeter Array). A rendszer fejlesztésének vezetésére kiírt nyílt ESA-versenypályázatot az ELKH EK nyerte a REMRED Kft.-vel közösen.

A közlemény szerint az IDA kísérleti egység feladata az állomás fedélzetén tapasztalható kozmikus sugárzási tér dozimetriai (sugárvédelmi) célú vizsgálata és folyamatos megfigyelése lesz az űrhajósok biztonsága érdekében. Ehhez számos ország és űrügynökség mérőműszereit kell összekapcsolni.

Az ESA-tagállamok közül Magyarország mellett Németország és Csehország is hozzájárul egy-egy műszerrel a projekthez. Ahogy arról korábban, a fejlesztés ideje alatt már írtunk, az EK TRITEL műszere az IDA kísérleti egység legkomplexebb és legfontosabb detektora lesz. A rendszer központi egységét a REMRED Kft. fejleszti.

Az IDA a Gateway Hold-űrállomás NASA által fejlesztett lakómoduljában kap majd helyet. A modul felbocsátására várhatóan 2024-ben kerül majd sor egy Falcon Heavy hordozórakéta fedélzetén, és 2025-ben érheti el végső pozícióját a Hold körül. Ezt követően az IDA minimum hét évig, de akár az űrállomás teljes élettartama alatt üzemelhet a fedélzeten. A rendszertől azt várják a szakemberek, hogy az elkövetkező évtizedben hozzájárul az emberes Hold-repülések biztonságának növeléséhez, ezenfelül olyan kulcsfontosságú tudományos és technológiai eredményeket szolgáltat, amelyek alapvető fontosságúak lesznek egy jövőbeli Mars-utazás megvalósításához.

Az IDA rendszert fejlesztő konzorcium tagja többek között a Német Űrügynökség, az Airbus és az Advacam s.r.o. Az elnyert ESA-támogatás teljes összege 3 791 988 euró (közel 1 373 837 252 forint), ehhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium további 275 000 euró (közel 99 632 500 forint) támogatást biztosít a projektet fejlesztő ELKH-nak.

Magyar fejlesztésű doziméter dolgozott korábban a szovjet űrállomásokon, jelenleg pedig a Nemzetközi Űrállomáson használnak szintén az Energetikai Kutatóközpont által tervezett sugárszintmérőket.