Egészen váratlan helyen találtak rá az egyik első amerikai pénzérmére

Az 1652-ben, Bostonban nyomott ezüst érme igazi ritkaság, egyrészt azért, mert pár tucat, a Smithsonian szerint 40 maradt belőlük fenn, másrészt azért, mert abban az időben a brit törvények alapján tiltott volt az amerikai gyarmatokon saját valutát használni vagy bevezetni. 1652 előtt az amerikai gyarmatokon, köztük New Englanden is csak az európai anyaországokból – Angliából, Hollandiából és Spanyolországból – származó pénzt lehetett hivatalosan használni.

Ez azonban hamar hiányt eredményezett, aminek következménye lett, hogy a Massachusetts-i Törvényszék pénzverőmestert nevezett ki Bostonban, név szerint John Hullt, akit az észak-amerikai gyarmatok első ezüstérméinek megtervezésére utasítottak.

A Hull által tervezett és gyártott érmék egyszerűek voltak, ami könnyű hamisítást tett lehetővé, így később részletesebb, díszesebb kivitelezést kértek tőle. A megtalált schilling azonban a korai darabok közül való, ráadásul az érmeszakértők szerint ez a legszebb állapotban fennmaradt az ismert példányok közül. Egyik oldalán tizenkettes számot (XII), másikon pedig a gyarmat nevének rövidítését (NE, mint New England) tüntették fel.

A pénzverde harmincéves pályafutásának II. Károly király vetett véget 1682-ben. A király szerint a gyarmat, főként a massachusettsi kolónia felségsértést és hazaárulást követett el azzal, hogy a törvények ellenére saját valutát készített, ezt használva más kolóniákkal is kereskedett, mindezt úgy, hogy 

A bűnt tetézte, hogy utóbbiakon szerepelt a király arcképe, Hull érméin azonban nem; a korai és a díszesebb későbbi verziókon sem.

A különleges érmét Wentworth Beaumont kérésére bocsátotta árverésre a Morton & Eden aukciósház Londonban. Az egykori New England-i telepes, William Wentworth leszármazottja Beaumont, akinek édesapja talált rá több száz másik érmével együtt a család northumberlandi birtokán az ezüstschillingre egy cukorkásdobozban. A doboz tartalmát Beaumont átnézette érmeszakértőkkel, akik több értékes ritkaságot is találtak. A cukrosdoboz James Morton szakértő szerint ókori valutáktól kezdve az 1970-es években nyomott érmékig minden volt a dobozban.

A férfi úgy véli, valamelyik őse vihette magával Angliába emlékként a gyarmati valutát, melyet elmondása szerint korábban soha nem látott, arra pedig nem is gondolt magától, hogy ekkora értéket képvisel. Az aukción a legoptimistább becslések szerint 300 ezer dollár körüli értéket vártak a schillingért, végül egy ismeretlen amerikai gyűjtő 351.912 dollárt fizetett érte.

Az árverésen több történelmi amerikai érme is tétel volt, két 1776-os óndollár darabonként 80 ezer dolláros áron talált új gazdát, egy 1781-es, a függetlenségi háború emlékére vert bronzérem (Libertas Americana) pedig 17 ezer dollárért került kalapács alá.

(Forrás: AP News via Qubit)

(Borítókép:  Mortons & Edens)