Az agysebészek és a rakétatudósok sem okosabbak, mint a többiek

A kutatás résztvevői az Imperial College London által kifejlesztett Cognitron platformon keresztül végezték el online a GBIT-t (Great British Intelligence Test, vagyis a brit intelligenciatesztet), melyet a BBC brit egyetemekkel együttműködve fejlesztett ki, hogy a segítségével megvizsgálják a népesség intelligenciáját. Az intelligenciateszt elvégzését követően a résztvevőknek válaszolniuk kellett általános – korra, nemre vonatkozó – és speciális – tudomány- vagy munkaterületre vonatkozó – kérdésekre is.

A teszt során az elvégzendő feladatok a kognitív képességek különböző aspektusait vizsgálták, beleértve a tervezést és az érvelést, a memóriát, a figyelmet, illetve az érzelemfeldolgozó képességeket is. A kutatásban részt vevő mérnökök és sebészek eredményeit ezt követően összehasonlították azzal a tizennyolcezer adattal, melyeket a platformon és a GBIT-n keresztül a brit lakosságtól gyűjtöttek be az elmúlt két évben. A kutatás eredményeit a Brit Orvosok Szövetsége (BMA) által publikált The BMJ című folyóiratban közölt tanulmányban mutatták be részletesebben.

Ennek oka a tanulmány szerzői szerint az, hogy munkájuk során a sebészeknek időkritikus problémamegoldó képességre és reflexekre van szükségük. Az idegsebész résztvevők ezenkívül magasabb pontokat értek el a szemantikai problémamegoldást igénylő feladatokban, például a ritka szavak definícióinak meghatározásában. A repülésmérnökök ezzel szemben sokkal jobbnak bizonyultak a kötött figyelmet és a mentális manipulációt, például egy test fejben történő térbeli forgatását igénylő feladatok teljesítésében. A memóriát, a térbeli problémamegoldást, valamint az emlékezést igénylő feladatokat illetően nem voltak kiemelkedő eredmények a népesség átlagához viszonyítva.

A kutatás részben a David Mitchell és Robert Webb egyik tévés skiccében elhangzott mondaton alapult, amiben a hivatásával kérkedő agysebésznek megjegyzi a rakétamérnök:

Szép dolog az agysebészet, de azért nem rakétatudomány, nemde?

A tanulmány készítői szerették volna tisztázni a kérdést, hogy valamelyik hivatás tényleg intellektuális fölénnyel jár-e? Aswin Chari, a kutatás egyik szerzője a Guardiannek elmondta, azt sikerült bebizonyítaniuk, hogy az emberek sokféle készséggel rendelkeznek, egyesek bizonyos dolgokban jobbak, mint mások, viszont alapból nem jár kiemelkedő intelligenciával egyik szóban forgó hivatás sem.

Ha valaki szeretné kipróbálni a GBIT-t, akkor ide kattintva elvégezheti a tesztet.

(Borítókép:  Marco Mantovani / Getty Images)