

További Tech-Tudomány cikkek
-
A következő járványért a világűrt is okolhatjuk, felturbózza a vírusokat
- Forradalmi áttörést rejt a Microsoft új kvantumchipje
- Elon Musk megsemmisítené a Nemzetközi Űrállomást
- Több mint 100 év után újabb ókori egyiptomi fáraó sírját sikerült feltárni
- Robbanthatnának is mellettünk, azt sem hallanánk a Huawei fülhallgatójával
Ez az apró rágcsáló miniatűr kenguruként akár egyméteres ugrásokra is képes
A természet csodái mai részéből azt is megtudhatod, hogy miért nem nevezhető a szülőség mintaképének az egyiptomi ugróegér.
De miért? Erre egyszerű, értelemszerű a válasz: azért, hogy ugrálva tudjon közlekedni a sivatagban. Az ellenben, hogy mitől alakult így az evolúció során az állat felépítése, már összetettebb és érdekesebb kérdés. A Current Biology című folyóiratban november végén megjelent tanulmány erre adhat választ. A kutatók transzkriptomika segítségével vizsgálták a házi egerek és a szóban forgó ugróegerek génjeit.
Azt a fennmaradt fosszíliákból tudjuk, hogy az ugróegér 50-55 millió évvel ezelőtt különült el az egerektől, ekkortájt nyúlt meg előbbi egyedek lábközépcsontja, és forrt egybe, determinálva ezzel az állatot a lábujjhegyen ugrálásra. A vizsgálatokat a mellső végtagok elemzésével kezdték, hisz ezek rendkívül hasonló felépítésűek a mai napig. Itt a végtag növekedése során a porcsejtek által létrehozott hírvivő RNS-t (mRNS) vizsgálták, megpróbálták kiszűrni azokat a különbségeket a két faj között, amelyek nem játszhatnak szerepet az ugróegerek hatalmas lábának kialakulásában.
Ezt követően a vizsgálatok az állatok lábai felé fordultak. A hátsó végtagok középcsontjának növekedését befolyásoló gének vizsgálatával sikerült kilencvenszázalékos pontossággal leszűkíteni az ugróegerek lábának méretéért potenciálisan felelős géneket 1755 darabra. Ezek közt hálózatelemzést használva próbálták pontosan meghatározni azokat a géneket, amelyek felelősek lehetnek az ugróegér lábának méretéért. Mivel a fejlődés során a gének együttműködnek, így kizárólag egyre nem lehet leszűkíteni a választ, több gén szoros együttműködésének következménye az ugróegér lába.
Ezek közül azonban a kutatók szerint kiemelkedik a Shox2 nevű gén, amely transzkripciós faktort hoz létre, olyan fehérjéket, amelyek a DNS-hez kötődnek, és elősegítik vagy gátolják más gének kifejlődését.
Az ugróegerek szervezetében kilencszer aktívabb ez a gén, mint a házi egerekében!
Az emberi szervezetben a Shox2-t tartják felelősnek a Turner-szindrómáért.
Különbséget találtak egy, a csontok növekedését leállító gén működésében is, amely az ugróegerek esetében jóval tovább engedi a szervezetnek a csontképződést, mint ameddig a házi egerek csontjait hagyja növekedni.
A kutatók bíznak benne, hogy az ugróegér lábának fejlődését megértendő vizsgálataik hosszú távon segíthetnek a csontfejlődési és növekedési betegségek felismerésében, illetve gyógyításában. Ha pedig a címben feltett kérdés felmerülne egy beszélgetés során, az ugrálós válasz mellett nyugodtan rávághatja, hogy a Shox2 gén miatt.
(Borítókép: Egyiptomi ugróegér [ Jaculus jaculus ] . Fotó: Yerbolat Shadrakhov / Getty Images Hungary)
