Az állatok kihalása veszélyezteti a növényeket is
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
A magokat szétszóró emlős- és madárfajok számának csökkenése árt a növények alkalmazkodóképességének – írja a Science tudományos folyóiratban január 13-án megjelent tanulmány nyomán az MTI.
Nemcsak a fajt magát veszítjük el egy-egy madár- vagy emlősfaj kihalásakor, hanem velük együtt fontos ökológiai funkciójukat, a növényi magvak szétszórását is
– idézik Evan Fricke, a tanulmány szerzőjének, a Rice Egyetem kutatójának szavait.
A magvakat terjesztő állatfajok eltűnése megakadályozza, hogy a növények a melegedő hőmérséklet elől megfelelőbb klímájú területekre kerüljenek. A tanulmány az első, amely globális becslést készített a jelenség méreteiről: a kutatók szerint az állatok terjesztette magvú növények az állatfajok kihalása miatt mostanra 60 százalékkal kisebb eséllyel tartanak lépést a felmelegedéssel.
A klímaváltozás nyomán az egész világon megváltozik az ökoszisztéma, vagyis
az a környezet, amely ma megfelel egy növénynek, a következő évtizedekben barátságtalanná válhat számára.
A csapadékosabb és megfelelőbb hőmérsékletű régiókban megélne a növény, de hogy oda eljusson, még magkorában kell megtennie az utat. A földi növények mintegy fele magjait állatokkal hordatja szét, melyek megeszik a gyümölcsöt vagy a termést. Más növények csak a szélre hagyatkoznak.
Az amerikai–dán kutatócsoport tagjai állati tulajdonságokról szóló tanulmányok ezreinek adatait, valamit a gépi tanulást használták, hogy elkészítsék a magterjesztő emlősök és madarak világtérképét.
A munka során összehasonlították a mai állapotot azzal, milyen lenne a helyzet az emberi tevékenység következtében történt kihalások és élőhelycsökkenések nélkül. Részleteket is kidolgoztak azok alapján, milyen állatok milyen növényeket fogyasztanak, és milyen messzire juthatnak az állatok segítségével a magvak az anyanövénytől. Azon fajok esetében, melyek kevésbé kutatottak, a gépi tanulás segítségével foltozták be az ismeretlen hézagokat.
Az eredmények azt mutatják, hogy a magterjesztés csökkenése különösen súlyos volt Észak-Amerika, Európa, Dél-Amerika és Ausztrália mérsékelt övi területein, attól függetlenül, hogy ezek a régiók kevesebb fajt veszítettek. Dél-Amerika, Afrika és Délkelet-Ázsia trópusi régióiban a veszteség kisebb volt, de a tanulmány szerint a folyamat felgyorsulhat, amennyiben a helyre jellemző állatfajok, például az elefántok kihalnak.
(Forrás: Science, MTI)
(Borítókép: Patrick Pleul / picture alliance / Getty Images)