A villámok is kirajzolják a tongai vulkán kitörési felhőjét
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
-
Hallucinogén koktélt azonosítottak egy ókori egyiptomi ivóedényben - Egyedülálló régészeti felfedezést tettek az orosz tudósok
- Év végétől az egész EU-ban változás lép életbe a mobiltelefonoknál
- Vak, a szaglását is elvesztette, de még mindig fickós a 192 éves óriásteknős
- Új, magyar nyelvű vírus kezdett terjedni a Messengeren szenteste előtt
Amint arról az Index is beszámolt, január 15-én nagy erejű tenger alatti vulkánkitörés történt a Csendes-óceán délnyugati részén, az Új-Zélandtól északra található Tonga térségében. A kitörés után számos természeti jelenségre figyeltek fel a tudósok. Ezek közül talán a legizgalmasabb, hogy a kitörést követő két órában a földön keletkező villámok többsége itt csapott le. Párhuzamos interjúnkban erről beszélgettünk Timár Gáborral, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetőjével és Steinbach Péter kutatásvezetővel.
A kitörés térségében jelentős károk keletkeztek, a kialakult cunami elérte az ausztrál és az amerikai partokat is. A meteorológiai műholdfelvételeken a robbanásos kitörés gyorsan szétterjedő felhője is követhető. Az ELTE TTK szerdán kiadott egy közleményt is erről. Önök a Geofizikai és Űrtudományi Tanszék munkatársai, mégis villámokkal, időjárással foglalkoznak?
Timár G.: A geofizika sokkal inkább kutatási módszer, semmint egy kötött szakterület. Így az általunk használt eljárások a földtudományok széles körét képesek összekapcsolni, mint most is: a vulkánok inkább a geológiához, a villámok a meteorológiához tartoznak, mi pedig részt veszünk egy nemzetközi villámdetektor-hálózat működtetésében, fejlesztésében és az adatok értelmezésében.
A világon több, mobilapplikációban és weblapokon is elérhető villámfigyelő alkalmazás van, amelyet nemcsak a tudományos kutatók, hanem a nagyközönség: kirándulók, hajósok, pilóták is használnak. Azok nem mutatták ki ezt a villámgyűrűt?
Steinbach P.: Az aktivitást kimutatták, a nagyon sok villám látszott azokon is, de a tér- és időbeli mintázat, a táguló gyűrű nem. Az a hálózat, amelynek az ELTE is tagja, a WWLLN (World Wide Lightning Location Network) sokkal pontosabb és részletesebb, sokkal több villámot megtaláló rendszer, mint a publikusan is elérhető szolgáltatások. És még így is csak az erős villámokat kapjuk detektorvégre, a világ villámainak kb. 10-20%-át.
Ezekhez az adatokhoz bárki hozzáférhet?
Timár G.: Nem. Az adatbázis csak a részt vevő tudományos intézetek számára érhető el, viszont nekünk gyakorlatilag valós időben.
Hogyan lehet „megtalálni” egy villámot? Látom, hogy villan, rendben. De ha nem látom? Tongán sem látszott a nagy többségük?
Steinbach P.: A villámok megtalálása antennákkal történik, ezekből sok van a hálózatban világszerte – egy itt, a fejünk felett, az ELTE épületén is – a jelek egy központba futnak össze. A villámok kisülése nagyon rövid ideig tart, és rövid idejű rádiójelet kelt, így nem túl nehéz azonosítani, hogy melyik beérkező jel melyik antennán tartozik ugyanahhoz a villámhoz, a helymeghatározás innen már „csak” idő és távolságmérés és háromszögszámítás.
Az alábbi videón a vulkánkitörést követő két óra villámai láthatók egy kb. 500×500 kilométeres területen a vulkán körül. Kérem, magyarázzák el, mit is látunk!
Steinbach P.: A villámok sárga pöttyökként látszanak, a kék színek a „térkép”, a tenger mélységét mutatják, a zöld pedig a szigeteket jelzi. Világidő szerint 4 óra után (és mivel Tonga a „túloldalon” van, ott már alkonyat előtt) jelennek meg az első villámcsoportok a kép közepén: indul a kitörés, a gyorsan emelkedő felhőben ugyanúgy szétválnak a töltések, mint a zivatarfelhőkben: sok villámot látunk. Kb. negyedórával később a villámok egy, a kitörés körüli gyűrű alakjába rendeződnek, ez a gyűrű távolodik a kitöréstől. A forró kitörési felhő terjed egyre kifelé, külső pereme mindig a nedves légkörrel érintkezik – ne feledjük, trópusi késő délután van! A villámok ezt az érintkezési vonalat rajzolják ki, amely óránként 300-400 kilométeres sebességgel rohan kifelé a légkör tetején. Ez sokkal gyorsabb, mint a felszíni széllökés, amely viszont maga is pusztító erejű volt.
A videón 5:30 világidő után még egy sűrűsödést látok középen. Újabb kitörés?
Timár G.: Igen, feltehetően újabb kitörés okoz egy második, gyorsan emelkedő felhőt. Amikor ez a felszíntől pár perc alatt a légkör tetejéig emelkedik, akkor pattan ki a legtöbb vulkán. Ezt is egy kisebb és gyorsan eloszló villámgyűrű követi.
Timár Gábor
Fotó: Timár Gábor / Facebook
Ez látványos és érdekes, de mi ennek a gyakorlati haszna? Miért jó, ha tudjuk, hol csapkodnak a villámok?
Steinbach P.: Egyrészt a villámok meteorológiai információkat hordoznak olyan területekről is, ahol épp nincs felszíni meteorológiai mérés. Ezenkívül a légkör általános töltöttségére is utalnak, ami klimatológiai szempontból fontos. A mi kutatócsoportunk azonban már évtizedek óta nemcsak a villámok helyét, hanem azok elektromágneses jeleinek a felső légkörön áthaladását és a másik féltekére visszaérkező jelek alakját kutatja, amelyből a felső légkör aktuális töltése térképezhető. Ez pedig a mindennapi életünkben is egyre fontosabb GPS pontosságának is feltétele – hogy navigáció során az autónkat nem a szomszéd utcába tegye a navi app.
Közeledik a középiskolás pályaválasztás, az egyetemi jelentkezés határideje. Aki ilyesmivel foglalkozna profi szinten is, hová jelentkezhet? Önökhöz például?
Timár G.: Akiket például az itt említett témák: a vulkánok, a villámok vagy a nem említett, de szintén kapcsolódó földrengés érdekel, szeretettel várjuk az ELTE TTK földtudományi alapképzési szakán. Kis szorgalommal már hallgatóként is bekapcsolódhatnak például a WWLLN villámkövető hálózat követésébe is.
(Borítókép: Nagy erejű tenger alatti vulkánkitörés a Csendes-óceán délnyugati részén, az Új-Zélandtól északra található Tonga térségében 2022. január 15-én. Fotó: NASA / NOAA / AFP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
