5500 évvel ezelőtt elfogadott volt szívószállal sörözni

A világ legősibb szívószálai lehetnek azok az 5500 éves, méteres hosszúságú, ezüst és arany csövek, melyeket a Kaukázus északi részén találtak a 19. század végén. A feltételezések szerint őseink arra használták őket, hogy ceremóniákon vagy más gyűléseken közös hordóból sörözzenek velük.

1897 nyarán az oroszországi Majkop közelében, egy dombon talált, emberi maradványokat is tartalmazó terület feltárása közben találtak rá a nyolc vékony, lyukacsos végű csőre a régészek. Rendeltetésükről sem akkor, sem az elkövetkező közel egy évszázadban nem sikerült megegyezésre jutniuk a szakértőknek. Voltak, akik szerint a temetési menetben használt baldachinok alátámasztására szolgáltak a fémcsövek, mások arra jutottak, hogy jogarként használták őket. Az Orosz Tudományos Akadémia kutatócsoportja most azt állítja, az Ermitázsban őrzött nemesfém csövek valójában szívószálak voltak, amelyekkel közös edényből itták a sört.

Az Antiquity folyóiratban publikált elmélet alapján a Majkopnál talált, 5500 évesre datált leletek a legrégebbi szívószálak, melyeket eddig a világban találtak. Azt korábban is tudták a régészek, hogy időszámításunk előtt két-háromezer évvel már rendszeresen használtak hosszú csöveket az iváshoz.

A tárgyak vizsgálata során kiderült, hogy a több mint egyméteres csövek szelvényekből állnak, és négy csőhöz arany-ezüst bikafigura is tartozik, amelyet a tetejükre húztak. A kutatók szerint a lyukacsos végek szűrőként szolgáltak, s őseink leggyakrabban olyan italt fogyasztottak szívószálakkal, melyeket szűrni kellett. A majkopi leletek közül az egyik cső végén árpakeményítő maradványait találták meg, ebből következtetnek arra, hogy söröztek a szívószálakkal, ám a felvetést egyelőre nem bizonyították.

Az elméletet csak megerősítik más, az időszámításunk előtti ötödik és negyedik évezredből származó pecsétek, melyeken szívószállal ivó emberek ábrázolása látható. Emellett a mezopotámiai művészet fennmaradt alkotásai is ábrázolnak közös edényből szívószállal italozó embereket. Ur város királyi temetőjében pedig 4500 évesre datált aranyozott nádszár és fém ivócső került elő ásatások során, amiknek hasonlóan perforált szívófejük volt.

Az orosz leleteken végzett kutatás vezető szerzője, Viktor Trifonov elmondása szerint az, hogy eltemették a szívószálakat, arra utal, hogy a temetési szertartás fontos esemény volt, és egy magas társadalmi rangú személy rendezhette azt. A férfi a Washington Postnak azt nyilatkozta, kutatócsapatával azután kezdték el a több mint száz évvel ezelőtt felfedezett leletek újbóli vizsgálatát, hogy látták, a szakirodalomnak nem sikerült egyértelmű választ adnia a csövek szerepére.

Augusta McMahon, a Cambridge-i Egyetem professzora, aki nem vett részt a kutatásban, úgy értékelte, hogy az orosz elmélet nagyon meggyőző, a javasolt megoldás fantáziadús és funkcionális. A korabeli sörök vélhetően üledékesek voltak, ezért szűrni kellett őket, ahogy bizonyítottan tették azt Mezopotámiában is.

(Források: Smithsonian Magazine, MTI, Guardian)

(Borítókép:   Eric Lafforgue / Art In All Of Us / Corbis / Getty Images)