Őserdők szerkezetét hozzák vissza Visegrádnál

Visegrád határába visszahozzák az évszázadokon át érintetlen őserdők szerkezetét. Az örökerdő-gazdálkodásról Csépányi Péter, erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes beszélt.

Az erdészeti kezelések hatására is lehetséges az, hogy őserdőszerű állapotok alakuljanak ki olyan erdőkben, melyekből az ember faanyagot hoz ki – mondta az Infostartnak Csépányi Péter, felidézve, hogy az örökerdő-gazdálkodás bevezetése Magyarországon 2002-re tehető, és azóta fokozatosan születnek olyan gyakorlati, és tudományos eredmények, amelyek megkönnyítik ezt.

A szakember hozzátette, a Madas László erdőmérnök által 1954-ben elkezdett kísérleti erdőkezelés sokban hasonlít az örökerdő-gazdálkodásra, így egyfajta előfutárának is tekinthető, miután ennek eredményeként olyan értékek, paraméterek születtek, amelyek nagyon megközelítik az őserdők hasonló jellegű értékeit, paramétereit.

Egy erdő jellemzésekor nagyon fontos szempont

• a fajösszetétel,
• az ott található fák korbeli, illetve átmérőeloszlása,
• a holtfa mennyisége,
• a mozaikosság,
• a szerkezeti változatosság,
• a különböző fejlődési stádiumok megléte az erdőben

– emelte ki a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese. A „Madas-erdő” esetében tehát a felsorolt jellemzők nagyban egyeztek az őserdők hasonló értékeivel.

A kivett fák pótlásával kapcsolatban Csépányi Péter kifejtetett: az őserdők esetében a megújulás természetes folyamatokkal megy végbe, ami során egy-egy fa, facsoport kidől, majd a magokból újak nőnek, amikből aztán egy-egy nagyobb fa kiválik. Az örökerdő-gazdálkodással ugyanezt a megközelítést alkalmazzák, tehát

nem kerül sor emberi ültetésre, a magoncok az idős fákról aláhulló magokból hajtanak ki,

amik megfelelő fény-, talaj- és hőmérsékleti viszonyok esetén megnőnek. Azzal pedig, hogy egy-egy fát kitermelnek, gyakorlatilag modellezik a kisebb őserdőkben lezajló, finom léptékű bolygatásokat, magyarán az ilyen esetekben az erdész úgy működik, mintha egy szélvihar kicsavart volna néhány fát, vagy mintha egy magányos fa elhalna a többi között – mondta az igazgatóhelyettes.

A Pilisi Parkerdő gondozásában jelenleg csaknem 10 ezer hektáron zajlik örökerdő-gazdálkodás, ami a teljes terület a 17 százaléka. Magyarországon az örökerdők nagyságrendje összesen 30 ezer hektár.

(Borítókép: Fenyőfa a visegrádi Telgárthy-réten 2021. július 7-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI)