A világ legnagyobb chipgyárát tervezi megépíteni az Intel Ohióban

Az Intel vezérigazgatója, Pat Gelsinger az amerikai elnökkel, Joe Bidennel közösen jelentette be, hogy kezdeti beruházásként húszmilliárd dollárt visz a cég Ohióba, hogy az ott felépített hazai gyártósorokkal kielégítsék az amerikai felvevőpiac igényeit, s hazavigyék az ázsiai piacról a félvezetőgyártást.

Az elmúlt negyven évben ez az első alkalom, hogy az Intel a már meglévő gyártósorainak bővítése helyett új gyárat építene. A választás azért esett Ohióra, mert itt volt a legnagyobb felvásárolható terület, valamint az állam támogatja a beruházást, a Time magazin szerint egymilliárd dollárral, melyet a gyárkomplexumot kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésére költenek majd. Az Intel nem részletezte, hogy milyen megállapodást kötött Ohio állammal.

Kezdetnek két gyártósort építenének, erre a húszmilliárdos beruházás, a munka 2022 végén kezdődhet meg, a nyitást pedig 2025 végére datálják. Hosszú távon a cél, hogy százmilliárd dollárt vigyenek New Albanybe, nyolc új gyártósort felépítve, melyek Gelsinger szavai szerint

fejlett chipeket fognak előállítani 2 nanométer és az alatti node-okon.

A Verge-nek az Intel szóvivője megerősítette, hogy az új létesítményben a legújabb és legfejlettebb gyártási technológiákat, köztük az Intel 18A-t fogják használni.

A beruházással hétezer rövidtávú, valamint háromezer állandó munkahelyet teremtene az Intel, s úgy számolnak, hogy több tízezren dolgozhatnának az ellátási láncban is. New Albany részben az ellátási lánc miatt is jó választás az Intelnek, az ohiói kisvárosban ugyanis adatközpontot üzemeltet a Google, az Amazon és a Meta is. A beruházás bejelentésekor többször hangoztatták, hogy a Szilícium-völgy megalapítása után most Amerika Szilícium-szívét készülnek megalapítani.

Hatalmas lesz, rövid ideig

Amennyiben az Intel ütemterv szerint halad, a világ legnagyobb chipgyártó üzeme címet elnyeri az ohiói létesítmény nyitásakor, ám nem marad sokáig a cím birtokosa. A Samsung 2020 augusztusában jelentette be, hogy a dél-koreai Phjongthekben beindította a második gyártósorát, mely a világ legnagyobb, memóriachipeket készítő üzeme, az alapterülete nagyjából akkora, mint tizenhat focipálya. A japán Nikkei jelentése szerint pedig a Samsung már készül a harmadik gyártósor elindítására is, amivel az Intel gyárának tervezett méreteinél nagyobb területen gyárt majd félvezetőket a dél-koreai cég.

A Samsung évi 25 milliárd dollárnak megfelelő összeget fektet a félvezetőgyártás fejlesztésébe, a jelenleg vezető szerepet betöltő TSMC pedig még többet.

2022-ben pedig 44 milliárd dollárt tervez a gyártókapacitás fenntartására és fejlesztésére költeni. Ezen beruházások egy része az Egyesült Államokon belül valósulna meg az Intel konkurenseitől, a Samsung 17 milliárd dollárt költene a texasi Taylorban egy gyártósorra, a TSMC és beszállítói pedig Arizonában terjeszkednének, Phoenixben, ahol az Intel is bővíti saját gyáregységeit.

Az Intel az Egyesült Államok mellett Európában látja a terjeszkedés lehetőségét, az elkövetkező évtizedben összesen 90 milliárd dollárt terveznek az EU-ban elkölteni. Az Intel Franciaországban, Németországban és Olaszországban terjeszkedne leginkább, de egyelőre nem közölt konkrétumokat a cég, a következő hónapokra ígérte őket.

A globális chiphiányt nem ez a gyár fogja megoldani

Bár a bejelentés során többször hangoztatta az Intel, hogy a globális félvezetőhiány megoldása a céljuk, a tervezett időpontokkal ez nem megvalósítható. Az Intel hangoztatja, hogy az autókba kerülő chipek gyártása az elsődleges céljuk, ugyanakkor ilyeneket egyelőre nem is készít a cég egyik meglévő üzemében sem. Bár a Mobileye 2017 óta az Intel tulajdona, a gyártás a tajvani TSMC üzemeiben zajlik.

A beruházás mögött sokkal inkább az amerikai pénzek, illetve technológiák országon belül tartása áll. Jelenleg a világ teljes chipgyártásának 75 százaléka Kelet-Ázsiában koncentrálódik, a legfejlettebb lapkák 90 százaléka Tajvanon készül. A Biden-kormány által bejelentett 52 milliárd dolláros támogatói csomag (CHIPS Act) nem titkolt célja, hogy ezen változtasson, Amerikát pedig a jelenlegi kilencedik helyről újra az elsőre juttassa kutatás-fejlesztésben is.

Bizonyítást ugyan nem nyert soha, hogy a Kínában gyártott lapkák kémkednének, ez nem állította meg az amerikai törvényhozókat abban, hogy kitiltsanak kínai cégeket nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva. A Trump-adminisztráció által hozott törvényeket a Biden-kormány ráadásul kiterjesztette, minden olyan vállalatra, melyeknek kapcsolata van a kínai hadsereggel.

De a kémkedésen kívül van más fajta biztonsági kockázat is az amerikai döntés mögött. Kína és Tajvan, illetve Észak-Korea és Dél-Korea politikai helyzete minden, csak nem stabil. Amennyiben Kína lerohanná Tajvant, vagy észak megtámadná délt Koreában, úgy az egész ipar megbénulna, Amerika szeretne a saját lábára állni, hogy ez ne következhessen be.

(Borítókép: Az Intel cég kaliforniai székhelye 2014. január 16-án. Fotó: Justin Sullivan / Getty Images)