Elon Musk szemetel, hamarosan a Holdba csapódik a SpaceX rakétája

Hét évvel ezelőtt, 2015 februárjában indult el az amerikai oceanográfiai és légkörkutatási hivatal (NOAA) Deep Space Climate Observatory nevű klímakutató űrszondája a SpaceX Falcon 9-es hordozórakétáján. A szakemberek akkoriban nem sejtették, hogy az Elon Musk nevéhez köthető küldetés évekkel később bolygóközivé válik. 

A sikeres indítást követően a NOAA eszköze megkezdte útját az egymillió kilométerre található Nap–Föld LaGrange gravitációs egyensúlyi pontra. (Ez a lehetséges négy pont közül az úgynevezett L1, amely a Nap és a Föld között található, vagyis nem az L2, ahol jelenleg a James Webb űrteleszkóp, az orosz Spektr-RG és az európai Gaia tartózkodik.)

A Falcon 9 hordozórakéta eléggé magasra jutott ahhoz, hogy üzemanyag híján ne tudjon visszatérni és elégni a Föld légkörében, ahogy az bevett eljárás. Ugyanakkor nem volt elegendő mozgási energiája, hogy kitörjön a Föld és a Hold gravitációs rendszeréből, így azóta is viszonylag kaotikus pályán mozgott.

A földközeli objektumok pályáit követő Project Pluto Program fejlesztője, Bill Gray a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy hét év hányódás után a rakéta pályája találkozik a Holdéval, vagyis pár hét múlva becsapódik. Gray korábban felhívásban kérte a profi és amatőr csillagászokat, hogy azonosítsák a Falcon 9 pontos helyét. A kapott adatok alapján úgy tűnik, hogy a hordozórakéta immár űrszemétnek számító felső fokozata március 4-én csapódik be a Hold túlsó oldalán, az Egyenlítő környékén.

A tehetetlenül pörgő rakéta útjára hatással lehet a felszínét érő napsugárzás. Ez a hatás csak arra elég, hogy bizonytalanná tegye a becsapódás helyét és idejét, de magát a becsapódást nem akadályozza meg.

Az esemény azért fontos, mert a Hold körül keringő tudományos szondák, a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter és az indiai Chandrayaan-2 megfigyelhetik a becsapódás következményeit. Jelen esetben a Falcon 9-es mintegy 4 tonnás tömegével és másodpercenként 2,58 kilométeres sebességével várhatóan jókora krátert hoz majd létre. Maga a krátert és a becsapódás által kivetett anyagot is komoly tudományos érdeklődés övezi a Hold felszínén található víz és a mélyebb rétegek ásványi összetételének megismerése miatt.

A tudományos haszontól függetlenül ez lesz az első eset, hogy irányíthatatlan űrszemét csapódik a Holdba.

(Ars Technica)