Világhír lett egy magyar kutatásból, amely fényt deríthet a koronavírus eredetére

A kutatást Csabai István, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára és Solymosi Norbert, az Állatorvostudományi Egyetem docense végezték közösen. Az eredményeket a Research Square-en megjelent tanulmányban foglalták össze. 

A magyar tudósok a vírus genomikai nyomait olyan talajminták közt kezdték el keresni, amelyeket még 2019 decembere előtt gyűjtöttek. Az adatokhoz egy nyilvános, nemzetközi adatbázisban fértek hozzá.

Azt reméltük, hogy SARS-CoV–2-nyomokat találhatunk néhány olyan mintában, amelyet más okokból gyűjtöttek, és ez közelebb vihet a Covid eredetéhez

– magyarázta Csabai István, ismertetve, hogy a legérdekesebb találatuk az volt, amikor egy antarktiszi talajmintában meglelték a vírus nyomait. Ezt a mintát még 2018 végén–2019 elején gyűjtötték a kínaiak az antarktiszti György király-szigeten (King George Island). 

Csabai István elmondta, hogy a talajminta meglelése után felmerült olyan hipotézis is, miszerint az Antarktiszról is kiindulhatott volna a koronavírus (például a fókáktól, pingvinektől). Ezt viszont a későbbiekben elvetették, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a talajmintában megtalált koronavírusnyomoknak 

A talajminta ugyanis épp akkortájt, 2019 decemberben került be egy sanghaji laborba (Sangon Biotech), amikor a koronavírus is terjedni kezdett Kínában. A Sangon Biotech laborjában egyébként Kína több kutatóintézetéből, köztük az elhíresült Vuhani Virológiai Intézetből származó mintákat is rendszeresen elemeztek.

A tudósok ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a vírus már Kínában „fertőzhette meg” a talajmintát. Az viszont nyitott kérdés, hogy ez mikor történhetett: azt követően, hogy a vírus már terjedni kezdett Kínában, vagy még azelőtt. Annak alapján, hogy a minta 2019. decemberben került be a laborba, mindkét feltételezés elképzelhető.

Ezt tehát a tudósok nem tudták megállapítani, azt viszont igen, hogy a vírus genetikai adatai kikről kerülhettek a  talajmintára. 

További vizsgálatokkal a feltételezett gazdafajokat is azonosítani tudtuk: ember, zöld majom és kínai hörcsög

– fogalmazott Csaba István, hozzátéve: az is elképzelhető, hogy az erre utaló genetikai anyag nem közvetlenül élő állatokról vagy emberekről, hanem a virológiai kísérletekben gyakran használt sejtkultúrákból származik. Sajnos ennek alapján ugyancsak nem lehet megállapítani azt, hogy miként kerülhetett a vírus a talajmintára. 

Egy fontos dologra viszont rájöttek a magyar tudósok, méghozzá arra, hogy a talajmintában lelt koronavírusnyomok nagyon hasonlítanak a vírus vuhani törzséhez. Mint utóbb kiderült, megtalálható bennük például három olyan mutáció is, amely a kutatók szerint fontos kapocs lehetett a denevérek között megjelent koronavírus-változatok, valamint az embereknél terjedő vírus közt. 

„Annyi bizonyos, hogy a feltárt SARS-CoV–2 genom leginkább a legkorábbi ismert törzsre hasonlít, de nem azonos vele, valamint hogy a DNS-t 2019 decemberében vonták ki és küldték el szekvenálásra” – mondta erről Csabai István. Ugyanezzel kapcsolatban a Research Square-en megjelent tanulmány összefoglalójában azt írták: 

A szekvencia a mutációknak egy olyan, egyedi kombinációját tartalmazza, amilyet más mintákban nem láttak. Tehát bárhonnan is származik, fontos információmorzsa lehet a járvány eredetére vonatkozó rejtélyt illetően.

A kutatók tanulmánya egyébként először még decemberben jelent meg, azóta viszont volt egy érdekes fejlemény: méghozzá az, hogy

A Daily Mail szerint kínai tudósok azt állítják, hogy nekik ehhez semmi közük nem volt. Annyi biztos, hogy később az adatokat ismét feltöltötték az adatbázisba, így azok most megint elérhetőek. 

Reagáltak a tudósok, beindult a találgatás

A Daily Mail több brit kutatót is megkérdezett arról, hogy a magyar kutatás mennyiben segíthet a koronavírus eredetének megállapításában. Köztük voltak olyan is, akik azt mondták, hogy a talajmintában látható vírus már a vuhani variáns leszármazottja lehet, így a vírus már az emberekről kerülhetett a mintára.

Az utóbbi feltételezés támogatói szerint az új lelet gyakorlatilag a kirakósnak egy olyan darabja lehet, amelyet már közel két éve keresnek a koronavírus eredetét vizsgáló tudósok világszerte.

Ezenkívül létezik egy olyan, harmadik elképzelés is, miszerint a talajmintákban egy olyan koronavírus genetikai maradványát találták meg, amely kizárólag az állatok közt terjed. Eszerint ennek a leletnek semmi köze nincs a koronavírus-járvány eredetéhez. 

A kutatási eredményeket ismertető tanulmány szakmai lektoráláson egyelőre még nem esett át, azonban Jesse Bloom professzor, a Seattle-i Fred Hutchinson Cancer Research Centre virológusa ellenőrizte a vizsgálati adatokat és megerősítette, hogy valóban a koronavírus nyomait lelték meg a talajmintákban.

Ő hívta fel a figyelmet arra is, hogy ez a vírusvariáns átmenetet képezhetett a denevérek és emberek koronavírusai közt. Ráadásul amerikai kutatok egy 2021. májusi tanulmányban már hipotéziseket állítottak fel arra vonatkozóan, hogy pontosan hogyan is nézhetett ki genetikailag az a vírusvariáns, amely a koronavírus közvetlen elődje volt. Az általuk felvázolt vírus szintén tartalmazta azokat a mutációkat, amelyeket most megtaláltak a talajmintában is. 

Egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy ezeket a Sangon Biotech laborjából származó mintákat megfertőzték a Sars–Cov–2 vírusai, amelyek közül néhányat laboratóriumi körülmények közt tenyészthettek

– szögezte le Jesse Bloom .

Mindeközben Lawrence Young, a Warwicki Egyetem virológusa – aki annak a feltételezésnek a híve, miszerint a koronavírus természetes úton fejlődött ki – azt mondta, hogy a magyar kutatók felfedezése „nagyon-nagyon érdekes és gyanakvásra adhat okot”.

Hozzátette: szerinte ez még mindig nem bizonyítja azt, hogy a koronavírust laborban fejlesztették ki, arra viszont újabb bizonyítékot jelent, hogy a kínai kutatók tényleg vizsgálták a vírusokat a járvány kitörése előtt. Mindezek fényében szintén nem zárta ki azt, hogy a Covid–19 közvetlen elődjét lelhették meg a talajmintában. 

Lawrence Young ezenkívül utalt arra is, hogy a zöld majmok és a kínai hörcsögök sejtjeit valóban gyakran használják a vírusok kutatásánál. Szerinte a vizsgálatból gyanítható az, hogy a koronavírus bizonyos változatait a kínai laborokban valóban tenyésztették vizsgálati célból. „Ennél többet azonban nem feltételezhettünk anélkül, hogy megtudnánk: pontosan mikor is kerülhetett sor erre” – mondta.

A két említett tudóséval ellentétes következtetésre jutott Kristian Andersen, a San Diegó-i  Scripps Research Institution immunológusa. Szerinte ugyanis a mintákban már nem az állatok, hanem az emberek közt is terjedő koronavírus nyomai láthatóak.

Érvelése szerint ezt az bizonyítja, hogy a mintákban egy olyan mutáció is látható, amely jóval később az omikron-variánsban is megjelent. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha ez a vírus már az emberek közt terjedt – véli az immunológus. 

Vannak ezenkívül olyan szakértők is, akik szerint a talajmintákban észlelt koronavírusról lehetetlen megállapítani, hogy az állatok vagy az emberek közt terjedő vírushoz lehetett-e ennek köze. 

Rengeteg koronavírus terjed az állatok közt világszerte. Tehát az, hogy találtak egy ilyen változatot, érdekes, de ez a tanulmány nem sokat mond nekünk [Covid–19 eredetéről]

– mondta Simon Clarke, a Readingi Egyetem Mikrobiológusa.

Végezetül Ian Jones, a Readingi Egyetem virológusa is értelte az új felfedezést annak fényében, hogy megtalálhatták-e a Covid–19 előttjét. Azt mondta, hogy bár a laborszökevény-teória hívei ezzel kaptak ugyan némi puskaport, de önmagában kevés ahhoz, hogy bizonyítsák igazukat.

Mindemellett elismerte, hogy a felfedezés „kicsit valószínűbbé teszi” azt a koncepciót, miszerint a vírus egy laboratóriumi baleset miatt kezdett el terjedni. Hozzátette: még az is lehet, hogy ennek a vírusmintának éppenséggel semmi köze nincs az emberek közt terjedő koronavírushoz, hanem egy másik, ehhez hasonló variáns került ki ettől a mintától teljesen függetlenül a kínai laborokból. 

A koronavírus eredete tehát még az új vizsgálat fényében is kétséges maradt, azonban a magyar kutatók felfedezése valóban a kirakós fontos darabjának bizonyulhat majd, amennyiben a jövőben sikerül eldönteni a kérdést. Kína és a WHO egyébként nemrég állapodott meg arról, hogy egy újabb program keretében fogják megvizsgálni ezt. 

(via Research Square, ttk.elte.hu, Daily Mail )

(Borítókép: ELTE TTK épülete 2016. február 22-én. Fotó: Jászai Csaba)