Elavultak az implantátumok, a páciensek magukra maradtak

További Tech-Tudomány cikkek

Tönkrement a bionikus szemet gyártó cég

Pontosan emlékszem hol történt, éppen átszállni készültem a 6-os vonatról az F-re. Egy lépcsőn készültem lemenni, amikor hirtelen meghallottam a bip-bip-bip hangot

– meséli Barbara Campbell, akinek a csipogó hang azt jelezte, hogy a szemébe ültetett bionikus eszköz kikapcsol. Campbell egy örökletes betegségben 30 évesen veszítette el a látását, amit egy Second Sight nevű cég eszköze adott vissza bizonyos mértékig. Az Argus II retinaimplantátum azonban aznap elromlott és a cég nem tudta megjavítani, sőt már bizonyosan nem is fogja, mivel csődbe ment.

A Second Sight eszközeit világszerte 350-en használták. A fokozatosan használhatatlanná váló implantátumokat fájdalmas és kockázatos szemműtéttel lehet csak eltávolítani, aki erre nem vállalkozik, annak el kell tekintenie bizonyos orvosi vizsgálatoktól, például az MRI-től.

Rohan az idő

Robert Greenberg villamosmérnökből lett orvostanhallgató. 1991-ben egy műtőben tanúja volt, ahogy egy sebész helyi érzéstelenítésben elektródát érint egy beteg retinájához, aki arról számol be, hogy fénylő pöttyöt lát, két elektródánál pedig két pöttyöt.

Nyilvánvaló volt, hogy ha elő tudunk állítani két pöttyöt, akkor tudunk egy csomó pöttyöt is, hogy képet alkossunk. Csak egy eszközt kellett építeni hozzá

– mesélte Greenberg a Spectrum magazinnak.

Nem volt könnyű munka, de Greenberg a segédeszközök fejlesztését támogató Alfred Mann Alapítvány támogatásával létrehozta cégét a Second Sightot. Első eszközük az Argus I 16 pöttyel dolgozott, az ezt követő Argus II valamivel komolyabb 60 pixeles képet tudott előállítani. Európában 2011-ben, az Egyesült Államokban 2013-ban engedélyezték a használatát.

Az implantátum beültetése egy körülbelül 4 órás műtétet jelent, de a rendszer ennél többől áll: egy kamerával felszerelt szemüvegből, amelyből egy kábel vezet az övön hordható videó feldolgozó egységhez. A feldolgozó egységből a jel visszamegy a szemüvegre, ahol egy antenna sugározza a jelet a beültetett elektródákhoz, amelyek a retinát elektromosan ingerelve alacsony felbontású képet hoznak létre.

A hatvan képpontos felbontás messze van a normális látástól, ezért a pácienseknek hónapokig kellett tanulniuk a használatát. Az eredmény vegyes volt: voltak olyanok, akik nem tudták megszokni, és voltak olyanok, akik felismerték vele a járdára festett vonalakat, vagy egy feléjük forduló arcot. Barbara Campbell vidáman közlekedett vele szülővárosában New Yorkban.

Nem rendes látás, de száz százalékkal jobb, mint ami most van

– vélekedik Ross Doerr, aki szerint a termék fantasztikus, csak a cég volt pocsék.

Ezek az emberek teljes sötétben vannak. Nem tudják megkülönböztetni a tengerparti napsütést egy pittsburghi szénbányától. Az, hogy valamilyen látást kaphatnak nagyon fellvillanyozta, a betegeket és orvosokat is

– mutatott rá Lucian Del Priore, aki Barbara Campbell orvosaként, az eszköz beültetését intézte.

Maga az Argus II 150 ezer dollár volt, de a műtéttel és rehabilitációval együtt az összes költség félmillió dollár körüli költséget jelentett, amit jobb esetben a biztosító állt. Ezek nem kis összegek, de a növekvő ügyfélkör ellenére a komoly költségek miatt mégsem volt bombaüzlet a bionikus szem.

Úttörő technológia lévén előfordultak komplikációk, gyulladás vagy fájdalom, a szemnyomás csökkenése miatt volt, hogy a sebészeti beavatkozás ismétlésére volt szükség, az esetek 15 százalékában retinaleválás következett be. A nem hivatalos adatok szerint ugyanakkor a beültetések 83 százalékánál két éven belül nem volt további panasz.

Divatba jött az agy

2016 körül már 250 pixeles implantátumokról beszélt a cég, a hőlátást és színlátást is lehetségesnek tartották, de Elon Musk ebben az évben alapította az emberi agyat és számítógépet összekötő technikán dolgozó Neuralinket. Greenberg fejlesztése felett bizonyos szempontból ekkor kezdett elszállni az idő, a cégvezetésében és befektetőkkel komoly szakmai viták alakultak ki. Robert Greenberget végül kirúgták és a Second Sight Orion néven látást visszaadó újgenerációs agyi implantátum fejlesztésébe fogott az amerikai állam 6,4 millió dolláros támogatásával. Az agyi beültetést hat betegnél el is végezték.

2020 februárjában azonban vége lett a dalnak. A fejlesztési igazgató és a vezérigazgató távozását követően a cég elbocsátotta alkalmazottait és közölte, hogy beszünteti működését, ingóságait a tudományos eszközöktől a polcrendszerekig elárverezték. Mindez olyan gyorsan történt, hogy a pácienseket sem sikerült értesíteni.

A szó szoros és átvitt értelmében is a sötétben hagytak minket

– mondja John Doerr, akinél vissztérő és romló szédülése miatt agydaganatra gyanakodott orvosa, de a szemében található Argus II miatt nem vizsgálhatták mágnesrezonanciás képalkotóval.

Figyelmeztető példa a cég bedőlése, ami több száz kétes sorsú, működésképtelen implantátummal élő beteget hagyott maga után, közülük hatan az Orion miatt agyi imlpantátummal élnek.

Robert Greenberg közben az Alfred Mann Alapítvány vezetőjévé lépett elő, és bizakodik, hogy a helyzet tisztulásával folytatódhat az Orion fejlesztése, hiszen a páciensek nagy betűk felismerésére is képesek voltak és a 60 elektródás agyi implantátum jelenleg is a technika csúcsa.

A korábbi betegek már nem annyira lelkesek.