Milyen járványveszélyek fenyegetnek Ukrajnában a háború miatt?

Lőtt sebek, vérzés, amputált végtagok. Nagyjából ezek jutnak eszünkbe, ha a háborús egészségügyre gondolunk. Ukrajnában, különösen annak keleti felében ezek már a jelenlegi az orosz Invázió előtt sem számítottak túlzottan szokatlannak. Gyakorlatilag a Krím félsziget miatt kialakult konfliktus, vagyis 2014 óta az orvosok egy része hozzászokhatott az ilyesmihez. Az ország egészségügyi rendszere azonban más problémákkal is küszködött már a jelenlegi konfliktus kezdete előtt is. 

Békeidőben is katasztrófa volt

Az ukrán egészségügy nem volt túl jó állapotban az utóbbi időben. Az Egészségügyi Minisztérium gyakorlatilag átjáróházként működött. Az országnak a Szovjetunió megszűnése, vagyis bő harminc esztendő alatt húsznál is több egészségügyi minisztere volt, csak az elmúlt két évben három.

Az ukrán lakosság várható élettartama messze az európai átlag alatt van, és az utóbbi években nemhogy nem javult, hanem többször még romlott is. Ehhez hozzájárul, hogy az országban nemcsak a koronavírus-járvánnyal kellett megküzdeni, hanem folyamatosan jelen van problémaként a HIV-fertőzés, az AIDS és a tuberkulózis is.

Saválló baktériumok jöttek

Ez utóbbinak ráadásul különlegesen problémás kórokozói jelentek meg: úgynevezett multirezisztens, tehát több antibiotikumnak ellenálló, tüdőgümőkórt okozó saválló mycobaktériumok terjedtek el. Az ukrán egészségügyet az ezek ellen folyó harcban több nemzetközi, illetve külföldi szervezet is segítette, például az Orvosok Határok Nélkül, illetve az amerikai USAID. Előbbi Szjevjerodoneck területén működtetett elsősorban HIV-fertőzötteket ellátó központot, illetve Zsitomir városában segített a tuberkulózisban szenvedők ellátásában, de jelen volt Donyeck területén is.

Ezek a szervezetek a jelenleg is tartó háború miatt átmenetileg felfüggesztették a tevékenységüket. 

Az országban a hivatalos adatok szerint a koronavírus ötmilliónál is több embert fertőzött meg, a halottak száma pedig meghaladja a 112 ezret, ennél azonban a valóságban szinte biztosan sokkal többen betegedtek és haltak meg a járvány idején. A történelemből tudjuk: minden háborúban óriási problémát jelentenek a háborús körülmények miatt pusztító járványok. Gondoljunk például az első világháború idején pusztító és a koronavírus-világjárvány miatt gyakran idézett spanyolnáthára, amelynek több tízmillió halálos áldozata volt – meghaladva a harcokban elhunytak számát is. Az ukrán–orosz háború egy világjárvány közepén tört ki, és biztosak lehetünk abban, hogy háborús körülmények idején nehezebb a pandémia elleni védekezés, mint normál békeidőben. Érthetően kevesebb figyelem jut a HIV-, a TBC- és a Covid-fertőzöttekre. 

Jönnek a vírusok? 

Ráadásul a nemzetközi szervezetek is menekülnek az országból. Egy Amerikában élő ukrán orvos most próbál segítséget szerezni Ukrajnában dolgozó orvos kollégái számára. Dr. Leo Wolansky, az Amerikai–Ukrán Orvosszövetség elnöke anyagi és természetbeni gyűjtést is szervezett kollégái megsegítésére, és már a háború első napjai alatt 17 000 dollár értékű adományt gyűjtött.

Minden háborúban nagyon komoly problémát jelentenek tehát a járványok. Így volt ez az első világháborúban, de így történt Amerika legvéresebb fegyveres konfliktusában, Észak és Dél polgárháborújában is. Valószínűsíthetjük, hogy Ukrajnában sem lesz ez másképp, ezért az ukrán területről érkező tömegeket fogadó országoknak is fel kell készülniük a veszélyekre. 

A szerző klinikai immunológus szakorvos, címzetes egyetemi tanár. 

(Borítókép: Ukrán katona egy kórházban Lvivben 2022. március 1-jén. Fotó: Daniel Leal / AFP)