Milyen fenyegetést jelent a háború az ukrán atomerőművekre?

Csernobil

Minden idők legsúlyosabb nukleáris balesetének helyszínén, a csernobili atomerőműben három működő reaktor maradt az 1986. április 26-án bekövetkezett balesetet követően. Az erőmű évtizedek óta nem üzemel, a reaktorokat 2000-ben állították le végleg. A sérült reaktort betonszarkofág fedi, 2016 óta pedig egy 35 ezer tonnás acélkupola védi a háromnegyed millió köbméter erősen sugárzó anyagot. A sugárszennyezett eszközöket, felszereléseket és a többi reaktor elhasznált fűtőanyagát szintén a helyszínen tárolják. Ezek önmagukban csak az erőmű közvetlen környezetében jelentenek veszélyt. Az ágyúzás vagy a lánctalpak által felvert radioaktív izotópok miatt növekedhet a sugárzás, ahogy az meg is történt, de pár nap alatt leülepszik a por.

Komolyabb problémát jelentett volna, ha a sértetlen reaktorokat éri találat, ezekben ugyanis évtizedek óta hűtik a nukleáris fűtőanyagot. Gyakorlatilag megismétlődhetett volna a tragédiát okozó tűz, amikor a reaktor grafitmoderátorai meggyulladnak, és radioaktív füsttel árasztják el Európát.

Mivel az erőmű közel fekszik a belorusz határhoz, a csernobili fenyegetés viszonylag hamar elmúlt, gyakorlatilag mire a világ ráocsúdott, hogy mégis megindult az invázió, már áthaladt rajta a front. Ugyanakkor aggasztó módon az oroszok túszaként ugyanaz a műszak dolgozik azóta is.

Zaporizzsja

Európa legnagyobb atomerőművét a helyi lakosság ellenállása miatt valamivel lassabban, de végül szintén elfoglalta az orosz hadsereg. Egy kis ágyúzással tettek is róla, hogy ne rajtuk múljon, de a dologból nem lett tragédia, csak egy tűz, aminek oltása során az erőmű két dolgozója szenvedett sérüléseket.

A szakemberek ugyanakkor azzal igyekeztek csillapítani a pánikot, hogy a zaporizzsjai erőmű cseppet sem hasonlít a csernobilire, a reaktorokban nincs grafit, ami kigyulladhat. Mire az oroszok megérkeztek, az ukrán irányítók már megkezdték a reaktorok leállítását, ami sajnos nemcsak egy gomb megpöccintését jelenti, hanem az üzemanyag több mint harmincórás hűtésével jár, amibe akkor csúszhat hiba, ha megszűnik a külső áramellátás – a hűtéshez ugyanis a víz folyamatos forgatása kell. Ha a hűtés leáll, a történelem második legsúlyosabb nukleáris katasztrófájához, a fukusimai erőműben történtekhez hasonló helyzet állhat elő, ahol három reaktor olvadt le.

Dél-ukrajnai atomerőmű

Zelenszkij ukrán elnök szerint a dél felől támadó orosz erők legközelebb a Kijevtől 350 kilométerre délre található dél-ukrajnai atomerőművet tervezik elfoglalni. A dél-ukrajnai erőmű három VVER-1000 nyomott vizes reaktorral rendelkezik, ami ugyanaz a – grafitmoderátort nem tartalmazó – típus, amelyet a paksi, a zaporizzsjai és az összes többi ukrán atomerőmű használ. Ezek húsz centiméter falvastagságú acéltartályok, amelyeket kívülről vasbeton vesz körbe. A reaktoroknak különböző természeti csapásokat és baleseteket el kell viselniük, de mivel nem tüzérségi csapásokra tervezték őket, ilyesminek csak korlátozottan tudnak ellenállni. 

Ukrajna az orosz függés lazítása érdekében a dél-ukrajnai erőműben Svédországban gyártott Westinghouse fűtőelemeket használ – ha hiba csúszik a gépezetbe, és mégis nukleáris balesethez vezetnek a harcok, még mindig a Nyugatra lehet fogni.

Ha a dél-ukrajnai kiesik, marad két további atomerőmű: a rivnei és a hmelnickiji. A rivnei (korábban nyugat-ukrajnai) atomerőmű harmadik VVER-1000 reaktorát 2018-ban újították fel, és sikeresen meghosszabbították az üzemidejét 2037-ig. A hmelnickiji atomerőmű 1987 óta működik, harmadik és negyedik reaktora nem épült meg. 2010-ben próbálták befejezni orosz közreműködéssel, a 2014-ben kirobbanó kelet-ukrajnai háború miatt azonban félbeszakadt, és azóta sem fejeződött be az építkezés.

A rivnei atomerőmű a fehérorosz határtól mintegy 65 kilométerre van, a hmelnickiji is csak 150 kilométerre. Ha az áramellátás ellenőrzés alá vonása a stratégiai cél, ezek sok szempontból könnyebb célpontot jelentenek, mint a dél-ukrajnai erőmű, ugyanakkor viszonylag közel vannak a nyugati határokhoz, Lengyelországhoz, Szlovákiához és Magyarországhoz.

A négy működő és egy nyugalmazott atomerőmű mellett a harkivi fizikai kutatóintézetben található kísérleti atomerőmű, amelyet energiatermelés helyett kutatási célokra használnak, például neutronforrásként vagy izotópos orvosi kontrasztanyag előállítására. Az oroszok ezt is tűz alá vették, de itt sem történt baleset, és normális sugárzást mérnek.

Nemzetközi aggodalom

A világ fizikusai és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is komoly veszélyre figyelmeztetnek, és sürgetik, hogy a háborús felek tárgyalásos úton biztosítsák, hogy a harcok elkerüljék a nukleáris létesítményeket.

Az európai energiaügyi biztos egyébként elfogadhatatlannak nevezte, hogy „az agresszor állam” Oroszország képviselője benn ül Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kormányzótanácsában, miközben a hadseregük folyamatosan felelőtlenül támad nukleáris létesítményeket.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő pénteki cikkünket itt találja.

(BBC, Guardian, LiveScience, Science News)