Új harctér emelkedik ki az ukrán–orosz konfliktusból

GettyImages-1384228489
2022.03.15. 06:05
Számunkra is fontos tanulság, hogy az infrastruktúrát érintő kibertámadás ugyanolyan komoly lehet, mint egy bombázás.

Miközben az Ukrajna elleni orosz invázió végkimenetelét és következményeit még nem látjuk, a túlnyomórészt régi szovjet haditechnikát és néhány modern eszközt bevető felek mögött történelmi újdonságként megnyílt egy újabb harctér, a kibertér.

A rengeteg önkéntes és irreguláris résztvevő mellett katonai költségvetésből katonai szervezethez tartozó szakemberek is bekapcsolódtak a konfliktusba.

A kelet-ukrajnai konfliktus során 2014 és 2016 között a felek komoly kiberszabotázsokat hajtottak végre. 2015-ben a tél közepén hatórás áramkimaradást okoztak Kijevben és Nyugat-Ukrajnában, amikor az egyik erőmű megszakítóit aktiválták, miközben az alkalmazottakat kizárták. Egy évvel később pedig kis híján sikerült megismételni az akciót – ekkor már csak egyórás áramszünetet okoztak.

Az Egyesült Államok 2020-ban emiatt is döntött úgy, hogy nemzetközi segély keretében 38 millió dollárral támogatja Ukrajna kibervédelmi fejlesztését. Ezt a programot több kritika érte, amiért állítólag nem hatékonyan költöttek, és nem cseréltek le még több ipari irányítórendszert. 31 millió euróval az Európai Unió is beszállt az ukrán kibervédelembe tavaly decemberben. Kicsit megkéstek a támogatással, mert az invázió nyitányát jelentő kibertámadások már januárban elkezdődtek.

Valamiért működik az, ami

Tavaly októberben és novemberben a Financial Times jelentése szerint szokatlanul nagy számban érkeztek amerikai szakemberek, hogy megerősítsék az infrastruktúra védelmét. Egyebek között az ukrán vasút rendszereit tisztították meg – így maradhatott működőképes és adhatott lehetőséget a menekülésre több millió civilnek.

Egy másik esetben a támadást kísérő, folyamatos és kiterjedt túlterheléses támadások alatt az ukrán rendőrség az amerikai állam közbenjárásával és támogatásával egy amerikai cégtől kapott DDoS-támadás ellen védő szoftvert.

Oroszország sem rejtette véka alá, hogy fontos harctérnek tekinti a kiberteret, ezért precíziós fegyverekkel semmisítették meg az ukrán államvédelmi szolgálat, az SBU 72-es központját Kijevben, ahonnan állítólag az orosz célpontok elleni kibertámadásokat hajtottak végre.

Kibervédelmi tűzkeresztség

Miközben a háború egyik célja az volt, hogy Oroszország biztonságpolitikai érdekeinek megfelelően megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását, az ország pár napja meghívást kapott a NATO közös kibervédelmi központjába, a CCDCOE-be. A nem tag Svédország, Finnország, Svájc és Dél-Korea részvételével működő kibervédelmi központot a 2008-ban Észtországot ért orosz kibertámadás-sorozatot követően alapították.

Az ukrán kibervédelem Európában elsőként esik át a tűzkeresztségen. Fő problémájuk, hogy a kibervédelmhez értő, egyébként sem nagyszámú szakembert ne máshová vezényeljék. Az őket segítő nemzetközi gárda természetesen nemcsak segít, hanem tapasztalatokat is gyűjt.

A konfliktus fontos résztvevői a magáncégek, például az operációs rendszerével magát a frontvonalat képező Microsoft és kártevőket folyamatosan szűrő és elemző különleges központja. Az új idők jele az is, hogy a háború nemcsak a fegyvergyárak, hanem a kibervédelmi cégek részvényárait is felverte.

(Defense World, Financial Times, Politico)

(Borítókép: Az orosz–ukrán háború miatt menekülő emberek 2022. március 11-én Lvivben, Ukrajnában. Fotó:  Dan Kitwood / Getty Images)



  • Tippek
  • Bankszámla