Az édesítőszerek tényleg rákot okozhatnak
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
Mesterséges édesítőszereket világszerte nagy mennyiségben fogyasztunk, a cukorbevitel, és ezen keresztül a kalóriabevitel mérséklése céljából. Ettől a modern, civilizált életforma alatt szinte népbetegségként jelentkező elhízás megelőzését reméljük.
Világszerte legalább 6000 élelmiszeripari termék tartalmaz mesterséges édesítőket. A bökkenő azonban az, hogy mint mindennek, ennek is ára van, és nem is biztos, hogy az édesítők fogyasztásától remélt haszon megéri az árat, amit valódi és átvitt értelemben kénytelenek vagyunk fizetni érte.
A mesterséges édesítőket ugyanis egyre több betegség kialakulásával hozzák összefüggésbe, és az édesítőszerek rákkeltő mivolta is már régen sejthető volt állatkísérletek révén.
Az állatkísérletek adatait azonban természetesen nem lehet minden fenntartás nélkül emberekre is érvényesnek tekinteni. Ezt támasztja alá, hogy az eddig elérhető kísérleti adatok emberekben eddig ellentmondásosak voltak.
Biztonsággal nem ajánlható
Volt olyan vizsgálat, amely megerősítette, és olyan is, amely nem talált összefüggést emberekben a rosszindulatú daganatok kialakulása és a mesterséges édesítőszerek használata között.
Most azonban egy, a napokban publikált francia tanulmány jelentős előrelépést mutat a témában. Igen elismert kutatóhelyek munkatársai, így többek között a párizsi Sorbonne, illetve a francia nemzeti egészségügyi kutatóintézet, az INSERM tudósai 100 ezernél is több beteget követtek nyomon 2009 és 2021 között. A vizsgálat, amelyet az igen elismert, PLOS Medicine nevű szakmai folyóiratban jelentettek meg, azt mutatta, hogy
az édesítőszerek használata emelkedést okozott bizonyos rosszindulatú daganatok előfordulásában.
Idetartozott a mellrák, illetve az úgynevezett elhízással összefüggő daganatok. Ezek közé tartozik például a vastagbél-, gyomor-, máj-, nyelőcső-, petefészek-, méhtest- és prosztatarák.
Az emelkedés mértéke a mellrák esetében elérte a 22 százalékot, míg a többi daganat esetében a vizsgált édesítőszerek között átlagosan 13 százalék volt, az aszpartám (E951) esetében azonban a 15 százalékot is elérte a kockázat emelkedése.
Mindezek alapján a tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy
a mesterséges édesítőszerek alkalmazása nem ajánlható biztonságos alternatívaként a cukorral szemben.
A vizsgálatnak van ugyan néhány limitációja, miszerint többek között a résztvevők között aránytalanul nagy arányban szerepeltek idősebb, magas iskolázottságú, egészségtudatos életmódot folytató nők, a többi népességcsoporttal szemben.
Károsítják a DNS-t is?
A vizsgálat úgynevezett obszervációs, tehát megfigyeléseken alapuló tanulmány volt, nem pedig a tényeken alapuló orvostudományban leginkább elismert és preferált, úgynevezett randomizált és kontrollált vizsgálat, de a maga nemében ez a legnagyobb eddigi ilyen tanulmány.
A vizsgálat további érdeme, hogy a szerzők a biostatisztika segítségével ki tudták zárni különböző más tényezők szerepét is. Így például szerintük a rákkeltő szerepben nem játszik szerepet a résztvevők kora, neme, iskolázottsága, fizikai aktivitása, a dohányzás, a testtömegindex, a testmagasság, a vizsgálat idején esetleg létrejött testsúlynövekedés, illetve az alkohol-, nátrium-, telítettzsírsav-, cukor-, teljes kiőrlésű gabonatermék-, illetve tejtermékfogyasztás sem.
Ami ennél is érdekesebb talán, hogy
a rákkeltő hatás megfigyelhető volt a résztvevők családjában korábban előfordult rosszindulatú daganatoktól függetlenül is,
tehát a családi hajlam sem befolyásolta azt.
A vizsgálat a szerzők szerint nem ad magyarázatot a rákkeltő hatás mikéntjére, így ehhez további vizsgálatokra lesz majd szükség.
Annyit azonban sejteni lehet, hogy
a mesterséges édesítőszerek valószínűleg közvetlenül a DNS-t károsítják, illetve a bélrendszerben található baktériumflórát módosítják,
amely önmagában is rákhoz vezethet. Mindezek alapján a tanulmány szerzői azt a következtetést vonták le, hogy esetleges egyéb jótékony hatásuk ellenére, a rák kialakulásának kockázata miatt a mesterséges édesítőszerek nem tekinthetők a közönséges cukor biztonságos alternatívájának.
A szerző belgyógyász szakorvos, c. egyetemi tanár.
(Borítókép: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
