Ott vagyunk már? Mennyire elérhető számunkra a Mars?

BBxINDEX  OttVagyunkMar  FB  1200x628 EP1.png
2022.04.11. 17:02
Baranyi Marci és Nagy Ildi a Brain Bar és az Index közös podcastműsorában Pál Bernadett csillagásszal, Mars-kutatóval beszélget.

A Brain Bar és az Index közös podcastsorozatának első epizódjában a Marsa utazunk, persze csak a képzeletünk csillagrendszerén át, ám mindezt szigorúan megtámogatva és kiegészítve a tudomány jelenlegi állásából összerakott elméleti űrhajóval. Ahogy harminc évvel ezelőtt énekeltük, úgy érvényes most is az Álomból valóság. Hiszen először nagyot kell álmodni, majd utána gondolkodni annak realitásán, hogy a végén egy elborult ötlet a valóságban is megszülethessen. Az álmok adottak, most épp abban a szakaszban vagyunk, amikor türelmetlenül, de izgatottan kérdezzük, hogy

ott vagyunk már?

Az írók csapongó fantáziáját akárhányszor utoléri a tudomány s a tegnap fantasztikus regénye a ma valóságának csak halovány másolata lesz. A marslakók ugyan még nem indultak el a Földre, de már komoly tudományos előkészületek folynak arra, hogy még a nyáron a nemzetközi telefonhálózatba bekapcsolják a Marsot is. A Mars bolygó augusztus 22-én olyan közel lesz a Földhöz, amilyen közel száz év óta nem volt.

Ez a pár sor akár egy regény kezdete is lehetne, de nem az. 1924-ben jelent meg a Magyar Prágai Hírlap hasábjain. Állítólag a világháborúk idején az emberek hittek abban, hogy a Marson él egy, a miénknél fejlettebb civilizáció, akikkel amint sikerül felvenni a kapcsolatot, meg tudják tanítani a társadalmunkat a háborúmentes, békés együttélésre. Ezért is okozott akkora csalódást az első marsi képek elkészülte, hiszen hasonlóan kopár és sivár felületet láthattunk, akár a Hold felszínéről készült felvételek esetében.

A Mars meghódítása régóta foglalkoztatja az emberek fantáziáját, részben azért, mert nagyjából 26 havonta elég közel kerül a Földhöz, és szabad szemmel is látható a vörös színű bolygó. Nem véletlen, hogy a marslakó kifejezés szinte szinonimája a földönkívülinek, miközben jelentése egyértelműen csak a Mars bolygó feltételezett lakóit jelenti.

Wernher von Braun 1948-ban regényt írt a Mars benépesítéséről, amelyben lejegyezte, hogy az első marsi kolónia vezetőjét Elonnak fogják hívni.

Ez a nostradamusinak ható jövendölés elég hidegrázó, ha a ’48-as kéziratot a jelen ismeretével olvassuk, amikor is egy Elon Musk nevű figura háromnaponta haknizik a sajtóban a marsi terveiről, amelyet hallgatóságának egyik fele ámulattal, a másik fele borzadva követ.

A Mars esetleges terraformálása azért is érdekes kérdés, mert egyre többször merül fel az a forgatókönyv, hogy az emberiségnek egyszer el kell hagynia a bolygónkat. Ettől válik a Mars felfedezésének gondolata a jelen problémáinak gyakorlati megoldásává, ugyanis sokak szerint inkább a Földön kell megőrizni azokat a körülményeket, amelyek miatt itt tudunk élni, nem pedig egy számunkra alapból lakhatatlan bolygót kell a képünkre formálni.

A képzelet puszta játéka számtalan morális és technikai kérdést vet fel, minderről Nagy Ildi és Baranyi Marci beszélget a Brain Bar és az Index közös Ott vagyunk már? című podcastműsorában, amelynek első meghívott vendége a tudomány képviselője, Pál Bernadett csillagász, Mars-kutató. Öveket bekapcsolni, visszaszámlálás indul, és irány a Mars!



  • Hírek
  • Támogatások