Kinyitják a leégett Notre-Dame szívében talált titokzatos szarkofágot
További Tech-Tudomány cikkek
A Notre-Dame épülete 2019. április 15-én vált a lángok martalékává. A katasztrófa híre egy pillanat alatt végigsöpört a sajtón, az egész világ döbbenten állt az európai kultúra ikonikus szimbólumának pusztulását látva. Az országok vezetői egymás után fejezték ki megrendülésüket. Megszólalt az akkori amerikai elnök, Donald Trump, együttérzését fejezte ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Orbán Viktor magyar kormányfő és Ferenc pápa is.
Az európai kultúra jelképe ég
– mondta a katasztrófáról Angela Merkel korábbi német kancellár.
Véletlenül találtak rá
A 158 éven át épített katedrálisban néhány óra alatt elképesztő pusztítást vitt végbe a tűzvész. A nagyorgonát megkímélték a lángok, sőt az oltási munkák sem okoztak benne károkat, azonban a tűz következtében vastag ólompor rakódott rá. A katasztrófa után teljesen szétszedték a hangszert, és mostanra hozzáláttak a restaurálásához, hogy egykori pompájában térhessen vissza a Notre-Dame-ba, ahol 1733-ban játszottak rajta először.
A 19 szélláda helyreállítása egy vidéki műhelyben folyik, egy másik helyen a hangszer 8000 sípját tisztítják meg a tűzvész következtében rárakódott mérgező anyagoktól. Később restaurálják az orgona többi részét is, a nyáron például a négy nagy fújtatót újítják fel. A párizsi székesegyház újjáépítésére egyébként 844 millió euró (313 milliárd forint) adomány gyűlt össze 340 ezer adakozótól, a világ 150 országából.
Az újjáépítési munkálatok közben régészeti vizsgálatokat is végeztek, melyek során több, eddig ismeretlen sírt fedeztek fel a templomban, köztük egy teljesen ép ólomszarkofágot, amelyben feltehetően egy 14. századi „magas méltóságot” helyeztek örök nyugalomra. A sírokat a főhajó és a kereszthajó találkozásánál találták.
Kamerával néztek be
A koporsóba vezetett kamera az elhunyt feje alatt növényi maradványokat, hajat és ruhadarabokat mutatott, de a holttestet esetlegesen azonosító jelet nem találtak – írja a Guardian az AFP-re hivatkozva. Dominique Garcia, az Inrap (francia Nemzeti Régészeti Intézet) elnöke elmondta, hogy további vizsgálatokat, köztük DNS-teszteket fognak végezni, de hozzátette:
Az emberi testet tartalmazó szarkofág nem régészeti tárgy. Ezek emberi maradványok, és miközben megvizsgáljuk a szarkofágot, elemezzük a testet és a benne lévő egyéb tárgyakat, ezt tisztelettel kell tennünk.
Azt is megjegyezte, hogy egyelőre nem született döntés arról, hogy a vizsgálatok elvégzése után a holttestet hova temetik újra. Elképzelhető, hogy valahol a katedrálisban lesz a nyughelye.
A székesegyházban a jelenlegi padozat alatt egy gödröt is felfedeztek, amelyben színes szobrokat ástak el. Ezek részei voltak a régi szentélyrácsnak, amely 1230-ban épült és a 18. század elején pusztult el. A rács egyes részeit már a 19. században, a templomtorony csúcsának építése közben megtalálták, ezek jelenleg a Louvre-ban láthatók – írja az MTI.
(Borítókép: Az ólomszarkofág, amelyet a párizsi Notre-Dame-székesegyházban fedeztek fel 2022. március 15-én. Fotó: JULIEN DE ROSA / AFP)