Van megoldás a hús pótlására, ráadásul ölni sem kell hozzá

Az amerikai Good Meat (Jó Hús) vállalat szerint a bioreaktorok évente több mint 13 ezer tonna csirke- és marhahúst termesztenének. Sejtbankokból vagy tojásokból származó sejteket használnak, így a hús előállításához nem kell majd állatokat levágni.

Világszerte mintegy 170 vállalat dolgozik tenyésztett húson, de a Good Meat az egyetlen olyan cég, amely hatósági engedélyt kapott arra, hogy termékét a nagyközönség számára értékesítse. Szingapúrban 2020 decemberében kezdte meg a tenyésztett csirke felszolgálását.

A szarvasmarha, a csirke és más haszonállatok a metánkibocsátás, az erdők pusztulása és a vízhasználat miatt hatalmas környezeti terhelést jelentenek. A tudósok szerint a gazdag országokban drasztikusan csökkenteni kell a hagyományos húsfogyasztást, hogy legyőzzük a klímaválságot. A termesztett hús támogatói szerint a hagyományos húshoz hasonló ízt és érzetet biztosíthat, de sokkal kisebb környezeti terheléssel.

A világ legnagyobb bioreaktorai

A Good Meat 10 új bioreaktorának létrehozása folyamatban van, a vállalat szerint mindegyik 250 ezer literes kapacitású, és négy emelet magas lesz, ami jóval nagyobb, mint bármelyik eddig épített bioreaktor. A létesítmény amerikai telephelyét három hónapon belül véglegesítik, és 2024 végén üzembe helyezik, 2026-ra elérve az évi 11 800 tonnát, 2030-ra pedig a 13 700 tonnát.

A bioreaktorok gyártása az ABEC vállalattal, egy vezető biotechnológiai berendezésgyártóval kötött megállapodás részeként történik, amely egy 6000 literes bioreaktort is készít a Good Meat szingapúri telephelye számára – ez a tervek szerint 2023 elején kezdi meg a termelést, és maga lesz az eddig telepített legnagyobb tenyésztett húst gyártó bioreaktor.

Szerintem az unokáink arról kérdeznek minket, hogy miért ettünk vágóállatokból származó húst anno 2022-ben

– mondta Josh Tetrick, a Good Meat anyavállalata, az Eat Just vezérigazgatója, hozzátéve: a termesztett hús azért fontos, mert lehetővé teszi számunkra, hogy húst fogyasszunk minden károkozás nélkül, az erdők levágása nélkül, anélkül, hogy le kellene vágni egy állatot, anélkül, hogy antibiotikumokat kellene használni, anélkül, hogy felgyorsítanánk a zoonózisos betegségeket.

Josh Tetrick szerint a bioreaktorok messze a legnagyobbak lesznek, nemcsak a termesztetthús-iparban, hanem a biofarmáciai iparban is. Tehát a tervezési és mérnöki kihívások és a tőkebefektetések jelentősek, de lehetőség van arra, hogy egy újabb lépést tegyünk a vágóhústól mentes társadalom felé.

Kapós az ötlet, nemsokára nem vágott állatot fogyaszthatunk

Az egyik feladat annak biztosítása lesz, hogy a hússejtek a nagy reaktorokban ugyanolyan jól növekedjenek, mint az eddig használt kisebb reaktorokban. A termesztett hús forgalmazását az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság még nem engedélyezte, de beadták a kérelmünket.

Josh Tetrick a Guardian szerint azt is elmondta, hogy a vállalat olyan sejtnövesztő szérumot állított elő, amely nem igényli a korábban széles körben használt szarvasmarhamagzatok felhasználását.

Caroline Bushnell, a Good Food nonprofit szervezet alelnöke elmondta:

A Good Meat létesítményének mérete a vállalatok valós és növekvő bizalmát mutatja a termesztett hús kereskedelmi potenciáljába. Ez az üzem, a termelési költségek csökkentésének lehetőségével, megváltoztathatja a játékot a versenyben, hogy a sejtekből termesztett hús eljusson az éttermekbe, szupermarketekbe és az étkezőasztalokra.

Rosie Wardle, a Synthesis Capital partnere és társalapítója elmondta: ez a bejelentés egy újabb példa arra, hogy a termesztetthús-ipar elérte a fordulópontot, és a bizonyítandó elmélettől kereskedelmi méretűvé vált. Befektetőként izgatottan várják, hogy az alternatív fehérjeiparnak ez a része fontos szerepet játsszon az élelmiszeripar jövőjében. A Synthesis Capital szerdán jelentett be egy 300 millió dolláros alapot, amely az alternatív fehérjékbe és az élelmiszer-technológiába fektet be, és amely az ágazatban eddig a legnagyobb, erre a célra létrehozott alap.

A Kearney tanácsadó cég 2019-es jelentése szerint

és az előrejelzések szerint 60 százalékát vagy üstökben termesztik, vagy növényi eredetű alternatívákkal helyettesítik.