James Webb korábban nem látott, lenyűgöző képeket készített a Neptunuszról

„Három évtizede láttuk legutóbb ezeket a halvány, poros gyűrűket, és ez az első alkalom, hogy infravörösben látjuk őket” – mondta Heidi Hammel, a Neptunusz bolygó szakértője és a James Webb-projekt interdiszciplináris tudósa.

A Webb-felvételeken számos éles, keskeny gyűrű mellett a Neptunusz halványabb porsávjai is láthatók. A gyűrűk némelyikét azóta nem figyelték meg, hogy a NASA Voyager 2 1989-es elrepülésekor az első fényképes bizonyítékot kapta a Neptunusz gyűrűinek létezéséről.

A szuperszonikus gyorsaságú szelekről ismert Neptunusz a legtávolabbi bolygó Naprendszerünkben. A bolygót és szomszédját, az Uránuszt „jégóriásoknak” nevezik, mivel belsejük nehezebb elemekből áll, mint a hidrogénben és héliumban gazdagabb gázóriások, a Jupiter és a Szaturnusz – írja a CNN.

14 holdja közül hetet megörökítettek

Az új felvételeken a Neptunusz fehérnek tűnik, szemben a látható fény hullámhosszán rögzített felvételeken jellemző kék színnel. Ennek oka, hogy a bolygó kémiai összetételének részét képező gáznemű metán nem tűnik kéknek a Webb közeli infravörös kamerája (NIRCam) számára.

Az űrteleszkóp képein metánjégkristályokból álló felhők, vagyis fényes csíkok és foltok is láthatók, amelyek visszaverik a napfényt, mielőtt az elnyelődne a metángázban. Egy fényes, vékony vonal is felfedezhető a bolygó egyenlítője körül, ami a közlemény szerint „a Neptunusz szeleit és viharait tápláló globális légköri keringés vizuális jele lehet”.

A Webb a Neptunusz 14 ismert holdja közül hetet is megörökített, köztük a legnagyobb holdat, a Tritont, amely szokatlan módon hátrafelé, fordított pályán kering a bolygó körül. A csillagászok szerint a Triton talán a Kuiper-öv – a Naprendszer szélén található jeges objektumok övezete – egyik objektuma volt, amely a Neptunusz gravitációs hatalmába került.

A tudósok azt tervezik, hogy az elkövetkező években a Webb segítségével tovább tanulmányozzák a Tritont és a Neptunuszt. A Neptunusz a Földnél 30-szor távolabb található a Naptól, és a külső Naprendszer távoli, sötét régiójában mozog nap körüli pályáján. Ebben a távolságban a Nap olyan kicsi és halvány, hogy a Neptunuszon a déli órák a földi félhomályhoz hasonlítanak.

(Borítókép: Space Telescope Science Institut/ESA/WEBB/AFP)