Kiderült, mennyi értelme van a dislike gombot nyomogatni a YouTube-on

A YouTube internetes videómegosztó szolgáltatás felhasználói visszajelzésre szolgáló kezelőszerveinek használata, mint a „nem tetszik” (dislike) és a „nem érdekel” alig vannak hatással arra, hogy milyen tartalmakat ajánl a rendszer – derült ki a Mozilla új kutatását bemutató közleményéből.

A Firefox internetböngészőt fejlesztő alapítvány kutatását a böngésző RegretsReport nevű böngészőbővítményének használatával támogatta 22 722 önkéntes válaszadó, akik használat közben mintegy félmilliárd online videót játszottak le. 

A YouTube a világ második leglátogatottabb oldala, ahol a lejátszhatatlan mennyiségben beömlő videókat egy algoritmus ajánlja a felhasználóknak. A Mozilla egy korábbi kutatása kimutatta, hogy ez az algoritmus rendszeresen javasol olyan videókat, amit a felhasználó nem akar látni, például erőszakot, gyűlöletbeszédet vagy dezinformációt. A felmérésből kiderült, hogy YouTube a saját szabályzatába ütköző vagy erősen véleményes tartalmakat akkor is ajánlotta, ha a felhasználó a megfelelő gombokat használva megpróbált megszabadulni ezektől.

Az új felmérésben 2757 felhasználót személyesen is megkérdeztek, és a válaszadók többsége úgy vélekedett, hogy nem tudja befolyásolni, milyen videókat ajánl neki a szolgáltatás. A stratégiák sokrétűek, a különböző fiókok létrehozásától a haladó beállítások kezeléséig terjed, de az átlagfelhasználó magától is felismeri, hogy a viselkedésének van tétje, és vannak videók, amikre véletlenül sem szabad kattintani, miközben az érdeklődésükbe vágókat akár többször is érdemes elindítani.

Platformneurózis 

A résztvevők 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy használta a nem tetszik/nem érdekel gombokat. Azoknak, akik így cselekedtek, 40 százaléka úgy érezte, hogy nem történt változás, míg közel negyedük azt tapasztalta, hogy kis időre eltűntek a kifogásolt tartalmak, majd másnap ismét megjelentek. Az egyik leghatásosabb kezelőszervnek a „Ne javasold ezt a csatornát” funkció bizonyult, ennél csak az esetek tizedében jelentek meg ismét a nem kívánt videók.

Mivel a visszajelzések értelemszerű működése azon múlik, hogy a YouTube meg tudja-e vagy meg akarja-e oldani ezek működését, a Mozilla kutatói arra következtettek, hogy az üzemeltetőket nem érdekli, hogy a felhasználók mit akarnak, sokkal inkább az, hogy lekössék a figyelmüket.

A felhasználóink szabályozhatják az ajánlásokat, letilthatnak videókat vagy csatornákat. Lényeges, hogy ezek a kezelőszervek nem alkalmasak témák vagy bizonyos vélemények teljes kiszűrésére, mert ez negatív hatásokhoz, visszhangosodáshoz vezetne

– fogalmazott a kutatásra reagálva a YouTube szóvivője, aki hozzátette, hogy örülnek az akadémikus érdeklődésnek.

A Mozilla tavaly közölt egy hasonló kutatást, amelyből kiderült, hogy azok a videókat, amelyek elindítását a felhasználók később megbánták, az esetek 71 százalékában az algoritmus ajánlotta.

A Facebook, Instagram, TikTok és más közösségimédia-platformok népszerűsége és az ezeken működő tartalomajánlási algoritmusok közvéleményre gyakorolt hatása a törvényhozók figyelmét is felkeltette. Miközben Amerikában jelenleg is dolgoznak ennek szabályozásán, az Európai Unió jövőre életbe lépő törvénye alapján az ilyen platformok működésének átláthatónak kell lennie.

(Mozilla, TechCrunch)