Hetedik századi sírra bukkantak Nagykőrösnél
Egy 30-40 év körüli avar nő sírjára leltek Kecskemét és Nagykőrös között. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai a kutatás alatt összesen hét, előzetesen felderített lelőhelyet tártak fel a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából. A félig a földbe süllyesztett házak, műhelyek, terménytároló vermek, füstölők, kemencék és árkok keletkezését a Krisztus utáni 3-4. századra teszik.
Háborítatlan sírra bukkant a Kecskeméti Katona József Múzeum a 441-es számú főút felújításához kapcsolódó régészeti kutatás alatt. A szakemberek egy 30-40 év körüli avar nő sírjára leltek, aki a 600-as évek középső harmadában lett eltemetve. A lelet csontváza teljes egészében megmaradt, amit még értékesebbé tesz a fejrésznél talált arany fülbevaló és a temetkezési módra utaló jelek.
A sír egy völgyben helyezkedett el. A sírgödör észak-keleti tájolású, téglalap alakú foltja már a humuszban, sárgás, agyagpöttyös betöltésként rajzolódott ki. Az első csontokat mintegy 160 centi mélységben látták meg, majd a koponya bal oldalán lévő arany fülbevaló csillant fel. A bontómunka végén pedig számos más értékes leletre találtak, mint például egy kupac borostyán, üvegpasztagyöngyök, a medencén található bronzcsat, a bal csípőnél egy csontból faragott tarsolyzáró, valamint egy vaskés.
A Bács-Kiskun Megyei Hírportál azt írja, a múzeum munkatársai a kutatás alatt összesen hét, előzetesen felderített lelőhelyet tártak fel Kecskemét és Nagykőrös között a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából. Az eredmények alapján leginkább római kori szarmata települések kerültek napvilágra. A félig a földbe süllyesztett házak, műhelyek, terménytároló vermek, füstölők, kemencék és árkok keletkezését a Krisztus utáni 3-4. századra teszik.
A kutatás többek között azért is lényeges, mert az önmagukban is rendkívül értékes leletek mellett a szakemberek fontos megállapításokat tehetnek a korszak temetkezési szokásairól.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
