Elhagyott bányák láthatnák el energiával a Földet?

A Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (IIASA) nemrég megjelent tanulmánya szerint bezárt bányákban épített gravitációs energiatároló rendszerekkel az egész bolygó igényeit kiszolgálhatnák.

Gravitációs energiatároló lehet bármi, ami nehéz és mozgatható. Lehet szilárd, de akár víz is. A beérkező energiát a tömeg nagyobb magasságba juttatására használják (felszivattyúzzák, vagy lejtőn felvontatják), ami úgy adja le mozgási energiáját, hogy szükség esetén lefelé megindítva egy turbina vagy generátor meghajtására használják.

A nap- és szélenergia olyan megújuló energiák, amelyek nem az emberi igényekhez igazodnak, hanem a természeti adottságokhoz. Ennek következményeként időnként több, időnként kevesebb energiát termelnek, mint amennyire szükség van. Az igények és a termelés közötti eltérést energiatároló rendszerekkel lehet áthidalni.

A gravitációs energiatárolók nagy előnye, például az akkumulátorokkal szemben, hogy nem igényelnek kifinomult technikát, és hosszú távon is változatlan mennyiségű energia leadására képesek.

Az IIASA kutatói szerint a Földön több millió már nem használt bánya lehet, és ezeket olcsón át lehetne alakítani gravitációs energiatárolás céljára. A föld alatti gravitációs energiatárolónak (betűszóval UGES) nevezett létesítményekben a helyben rendelkezésre álló homokot/földet/kőzetet mozgatnák a tárnákban a felszínig és vissza.

Az ausztriai székhelyű nemzetközi szervezet rámutatott: a bányák egyik előnye, hogy általában már rendelkeznek alapvető villamos infrastruktúrával. Becslésük szerint a kiépítés kilowattonként kétezer dollár körüli befektetést igényelne. A technológia teljes globális kapacitását 7-70 terawattórára becsülik – a legtöbb ilyen tárolót Kínában, Indiában, Oroszországban és az Egyesült Államokban lehetne kiépíteni.

Egy bánya bezárása több ezer munkás elbocsátásával jár. Ez hatalmas csapás a bányászat gazdasági teljesítményétől függő helyi közösségek számára. Egy UGES munkalehetőségeket teremtene, és energiatároló szolgáltatást végezhetne a bánya bezárása után

– mutatott rá Julian Hunt, az IIASA Energia, Klíma és Környezet programjának kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Az emberiség globális energiafogyasztása 24 901 terawattóra volt 2020-ban, ami napi 68 terawattot jelent. A megújuló energiával foglalkozó szervezetek legutóbbi tanulmányai szerint energiatárolás terén nemcsak a gravitációs megoldások, de az elektromos autók jelentős összesített akkumulátorkapacitása is megoldhatja rövid távon a megújulóenergia-termelés ingadozásának problémáját.

(IIASA, IEA)

(Borítókép:  Az Arbedo-Castione 80 megawattórás gravitációs energiatároló 6 daruja 35 tonnás betontömböket emel 110 méter magasságba. Fotó: Wikipédia)