Métereken múlt a súlyos ütközés az űrben
További Tech-Tudomány cikkek
-
Hátborzongató, amit a Nagy Kék Lyuk mélyén találtak a búvárok - Miért volt ilyen pusztító a Spanyolországra lecsapó titokzatos hidegcsepp, a DANA?
- Svédország lefújta egy tucat szélfarm építését a NATO és Oroszország közti feszültségek miatt
- Rábukkantak a világ legparányibb békájára
- Megfejtették a medveállatka titkát, amely egy világméretű atomcsapást is túlélne
Az évtizedek óta keringő műholdak és rakétafokozatok találkozása veszélyes öngerjesztő folyamatot indíthat el.
A Szovjetunió űrprogramjának két egykori eleme csapódott majdnem egymásnak január végén. Az ütközés mindössze 6 méteren múlt az esetet jelentő magáncég, a műhold és űrszemét figyelésre szakosodott LeoLabs szerint.
A cég közleményben hívta fel a figyelmet, hogy a két tárgy ütközésével a legrosszabb forgatókönyv vált volna valóra, ami több ezer, nagy sebességgel keringő alkatrészmaradvánnyal szórta volna tele az alacsony, Föld körüli pályát – ez ugyanis további ütközésekhez és még több veszélyes űrszemét láncreakció-szerű keletkezéséhez vezetett volna.
A találkozás egyik résztvevője a működésképtelen Koszmosz 2361 műhold, amelyet kémműholdként tartanak számon, de a jelenlegi Glonass helyzetmeghatározó rendszer közvetlen elődje, a Parusz (Vitorla) száz műholdból álló rendszerének egyik eleme volt. Az 1974-ben indított rendszer műholdjai egyenként 825 kilót nyomtak.
Magát a Koszmosz 2361-et 1998 karácsonyán küldték az űrbe egy Koszmosz–3 rakétán, és a szóban forgó esetben is majdnem egy ilyen rakétával ütközött. Utóbbi a pályára állításhoz használt rakéta egy 2,4 méter átmérőjű, 6,5 méter hosszú és körülbelül másfél tonnás felső fokozata. A két eszköz találkozása összesen közel két és fél tonna űrszemét keletkezésével járt volna.
Az ilyen űrszemétnek a nagy sebessége miatt nagyobb a mozgási energiája, mint az azonos tömegű robbanóanyagnak. Hétköznapi fogalmakkal: egy 1 centis darabbal találkozni olyan, mintha egy 100 kilométer/órával haladó nagyobb motorkerékpárral ütköznénk.
A legveszélyesebb hulladék
Az esetre egy közismerten „rossz környéken” került sor, a 950 és 1050 kilométeres magasság között húzódó zónában, ahol kiemelkedően sok potenciális űrszemétforrás kering. A LeoLabs szerint körülbelül 160 elhasznált Koszmosz–3-rakétafokozat és ugyanennyi, évtizedek óta nem üzemelő szovjet műhold kering itt.
A NASA jelenleg 30 ezer űrszemét útját követi, de ennél sokkal több apró fémszilánk keringhet. Az űrszeméttel kapcsolatos, leginkább rettegett forgatókönyv az úgynevezett Kessler-szindróma, amikor a folyamatos ütközések láncreakciót indítanak el, és az űrszemét átjárhatatlan veszélyes rétegként veszi körül a Földet. Az űrszemét miatt például már most is rendszeresen pályamódosításra kényszerül a Nemzetközi Űrállomás.
A Koszmosz–3 rakéták ugyanakkor az egyik első űrtakarító program célpontjai lettek. Az erre készült koncepció ötösével lökdösné vissza a légkörbe a rakétamaradványokat, elégetve azokat.
(Borítókép: NASA / Newsmakers / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
