Ötvenéves a mobiltelefon

1973. április 3-án kezdeményezte az első telefonhívást hordozható eszközzel a Motorolánál Martin Cooper mérnök. A több mint egykilós, tégla ősmobil piaci bemutatkozásától ekkor még egy évtizedre voltak.

A mobiltelefon atyjának nevezett Cooper ma már 94 éves – az AFP-nek nyilatkozott az évforduló alkalmából.

Elszomorít, amikor látom, hogy valaki a telefonját nézve kel át az úton. Nem normálisak. De ha pár embert elüt az autó, majd megtudják

– viccelődött.

Cooper ma már Apple Watch okosórát visel, és iPhone-t használ, ezen nézi a fotóit, e-mailezik, youtube-ozik, de mint mondja, a több millió alkalmazás neki már sok, ezért máig arra használja a mobilt, amire feltalálta: hogy másokkal beszéljen vele.

Sosem fogok úgy érteni a mobiltelefon használatához, mint az unokáim és dédunokáim

– mondja.

A Motorola mérnökei azon dolgoztak, hogy a fejlődés következő logikus lépésénél ne szoruljanak ki a piacról. A 70-es évek elejétől százmillió dollárt költöttek fejlesztésre úgy, hogy évtizedekig nem volt piacra vihető termékük. Fő versenytársuk az amerikai távközlési óriás, a Bell System volt. A Bell szakemberei a második világháború vége óta játszottak a mobiltelefonos hálózat gondolatával, de csak a 60-es évekre jutottak el az autóba szerelhető telefonokig, mert ott nem okozott problémát az akkumulátor súlya. 

A rendszertervező csoport fejeként maga köré gyűjtötte a félvezetők, tranzisztorok, filterek és antennák legjobb szakértőit, és három hónapig éjjel-nappal dolgoztak. A munka eredményeként megszületett a DynaTAC, egy bárhova vihető, bárhol használható telefon. Az eszköz egykilós volt, és akkumulátora mindössze 25 perc beszélgetést biztosított.

Ez nem volt gond. Olyan nehéz volt, hogy senki sem bírta 25 percig a füléhez tartani.

Az első hívásnak persze nem kellett hosszúnak lennie, csak létre kellett jönnie. Cooper azon gondolkodott, kit hívjon. Végül úgy döntött, felhívja a konkurenciát, dr. Joel Engelt, a Bell tervezési vezetőjét.

Azt mondtam: »Joel, én Martin Cooper vagyok, egy hordozható telefonról hívlak. Egy igazi mobiltelefonról, személyes, kézben fogható, hordozható telefonról«. A túloldalon csend volt, szerintem csikorgatta a fogait.

Az első mobilok drága, 5000 dolláros téglák voltak. Elsőként az ingatlanosok csaptak le rájuk.

Mint kiderült, az ingatlanosok két dolgot csinálnak, házakat mutogatnak, és telefonokat fogadnak. Mi megdupláztuk a termelékenységüket, mert így egyszerre csinálhatták mindkettőt.

A veterán mérnök a találmánya által megtett utat és a fejlődést látva úgy vélte, hogy a mobiltelefon annyira az ember személyes tartozékává vált, hogy a jövőben a betegségeket is legyőzhetik vele.

Csak most kezdjük megérteni, mit érhetünk el. A mobiltelefon forradalmasítja az oktatást, forradalmasítja az egészségügyet. Talán túlzásnak hangzik, de egy-két generáción belül legyőzzük a betegségeket

– mondja.

Cooper, akinek a pulzusát az okostelefonja méri úszás közben, hallókészüléke pedig az iPhone-hoz kapcsolódik, úgy véli, hogy a jövőben a mobilhoz csatlakoztatott egészségügyi szenzorok már azelőtt jelezni fogják az egészségügyi problémát, hogy az betegséggé alakulna.

A mobilok atyja szerint lassan elérjük a pontot, amikor mindenkinek van mobiltelefonja, és bár most olyan fázisban vagyunk, hogy mindenki a telefonját bámulja, ez nem fog örökké tartani:

Minden generáció okosabbá válik. Meg fogják tanulni, hogyan lehet a mobilt még hatékonyabban használni. Az emberek előbb-utóbb kitalálják.

(TechXplore, Wikipedia)

(Borítókép: Martin Cooper. Fotó:  Valerie Macon / AFP)