Újra támadnak az ózonréteget kilyukasztó vegyszerek
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
-
Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője - Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Egy új tanulmány szerint a Föld ózonrétegében keletkezett lyukat okozó vegyi anyagok a nemzetközi tilalom ellenére riasztó mértékben kezdenek újból megjelenni.
A klórozott-fluorozott szénhidrogéneket (CFC-k), az egykor a légkondicionálókban és hűtőszekrényekben széles körben használt mesterséges gázokat 2010-ben tiltották be a montreali jegyzőkönyv nevű, mérföldkőnek számító nemzetközi megállapodással.
Helyettük azóta olyan alternatív anyagokat vezettek be, amelyekről a szakértők úgy vélték, hogy kevésbé károsak az ózonrétegre.
Úgy tűnik, hogy tévedtek.
A Nature Geoscience című folyóiratban hétfőn közzétett riasztó új kutatás szerint mindezek ellenére a CFC-k mennyisége tovább nőtt a légkörben, és 2020-ban rekordmagasságot ért el.
A kutatók a világ 14 pontján mérték a CFC-koncentráció mértékét, de nem tudták kideríteni a növekedés pontos forrását. Azt feltételezik, hogy az alternatív hűtőközegek lehetnek a felelősek.
A káros CFC-szint felfedezése jelentős visszaesést jelent az ózonréteg helyreállítására irányuló globális erőfeszítésekben
– írja az Independent.
Mint ismert, az ózonréteg legfontosabb feladata, hogy elnyeli a Napból érkező káros – többek között a bőrrák és a szürkehályog kockázatát növelő – UV-sugárzás nagy részét, megakadályozva, hogy az elérje a Föld felszínét.
Sérült védelem
1985-ben a tudósok lyukat fedeztek fel az Antarktisz feletti ózonrétegen. Ezt követően született meg egy nemzetközi egyezmény, az úgynevezett montreali jegyzőkönyv a CFC-k kibocsátásának korlátozására az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) gondozásában.
Az ózonréteg megmentése érdekében tett intézkedések a becslések szerint eddig 0,5 Celsius-fokos felmelegedést akadályoztak meg.
Az egyezmény keretein belül 2010-ben betiltották az ózonréteg kilyukadásáért felelős vegyületek használatát.
Mivel azóta az ózonréteg állapota javuló tendenciát mutatott, a tudósok arra számítottak, hogy az az Antarktiszon 2066-ra, az Északi-sarkvidéken pedig 2045-re a lyukadás előtti állapotához fog hasonlítani.
A kutatók szerint elképzelhető, hogy – legalábbis részben – a montreali jegyzőkönyv egyik kiskapuja lehet a felelős a CFC-k újbóli elterjedéséért.
A vállalatok ugyanis továbbra is használhattak CFC-ket az azokat helyettesítő alternatívák előállítása során.
A 2010 óta elterjedt ötfajta CFC közül hármat ugyanis a légkondicionálókban és hűtőszekrényekben használt fluorozott szénhidrogének (HFC) előállításához használnak, melyek ép a CFC-ket hivatottak kiváltani.
A HFC-k ráadásul a klímaváltozás tekintetében sokkal károsabbak a szén-dioxidnál is.
Mekkora a baj?
A montreali jegyzőkönyvet 2016-ban módosították ennek a hibának a kiküszöbölésére, így a HFC-k használata 2047-ig várhatóan 85 százalékkal fog csökkenni.
Az öt vizsgált CFC-típusból származó szennyezés szerencsére továbbra is viszonylag alacsony, így nem feltétlenül rongálják olyan mértékben az ózonréteget, hogy kárba vesszen az utóbbi évtizedek során elért javulás.
A tudósok azonban attól tartanak, hogy
a kibocsátás növekedése ahhoz viszont elég lesz, hogy tönkretegye az éghajlatváltozás elleni küzdelemben elért eddigi eredményeket.
Éppen ezért a montreali jegyzőkönyvben foglaltak szigorúbb ellenőrzését, végrehajtását javasolják.
(Borítókép: Shutterstock)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
