Egy kriptovalutás milliárdos lecsapna a NASA pénzére, és ez Elon Musknak is tetszik

A tervek szerint 2025 augusztusában állhat föld körüli pályára a történelem első magáncég által üzemeltetett űrállomása, az első négyfős legénység (sőt az azt követő második legénység) helyei már most megvásárolhatók – közölte szerdán az űrállomást fejlesztő kaliforniai vállalat, a Vast. Az állomás első eleme, a Haven–1 egy SpaceX Falcon 9 rakéta fedélzetén utazik az űrbe, ezt később további modulok követik.

Szuperagresszív az ütemtervünk, de a célhoz vezető útvonalterv világos

– mondta a Vast alapító tulajdonosa Jed McCaleb.

A privát űrállomás komolyságának egyik biztosítéka maga McCaleb, aki kivételesen mély zsebbel rendelkezik a program finanszírozásához. A szoftverfejlesztő a 2010-ben indult első nagy bitcointőzsde, a tokiói Mt. Gox alapítója volt. A Mt. Gox közel egy évtizede csődbe ment, miután hackerek kirabolták. McCalebet nem tántorították el a történtek, maradt a kriptofánál és a Stellar és a Ripple kriptovalutás vállalkozások alapítójaként és technikai vezetőjeként folytatta. 2,4 milliárd dolláros becsült vagyonával igazi kriptovalutás aranyifjúként csatlakozik a milliárdosok űrversenyéhez. Vagyonából mintegy 300 millió dollárt gurított a Vast Space munkájába.

Kitört az űrláz

A vállalkozásnak csak egy eleme az űrállomás, a SpaceX partnereként komoly szerepet vállal a megvalósításban. Elon Musk űrcége képezi ki az űrutasokat, ők biztosítják az űrruhát és a járművet is. 

A 3,8 méter átmérőjű Haven–1 500 kilométer magasságban kering majd, a Nemzetközi Űrállomáshoz hasonló inklinációjú pályán. Az utasok érkezése előtt pár hétig tesztelik a rendszereit. A biztonság kedvéért a modulhoz kapcsolódó Dragon űrhajó folyamatosan indulásra készen várakozik majd, és létfenntartó rendszereivel bekapcsolódik az űrállomás üzemeltetésébe. A Vast egyébként is a Dragon létfenntartó rendszereire alapozva igyekszik gyorsítani az űrállomás fejlesztését.

Az alacsony föld körüli pályán a jövő az üzleti célú rakétáké, üzleti űrhajóval és űrhajósokkal egy üzleti űrállomáson, a Vasttal e jövő felé teszünk egy lépést

– mondta Tom Ochinero a SpaceX üzletfejlesztési igazgatója.

A szóban forgó üzlet fő célközönségét az űrügynökségek képezik, például a NASA, amely a Nemzetközi Űrállomás 2030-ra tervezett nyugdíjazását követően kommersz űrállomásokon folytatná föld körüli tevékenységét. Ennek elősegítése érdekében pályázatot is indítottak, amelynek keretében a Jeff Bezos-féle Blue Origin, a Nanoracks és a Northrop Grumman fejleszt űrállomásokat. Az Axios Space emellett külön szerződéssel épít modult a Nemzetközi Űrállomáshoz, ami a 2030-as befejezéskor leválik, és az űrben marad.

Az említett cégek mind bizonytalan stádiumban vannak technikai fejlesztés és pénzügyi stabilitás terén, 

az űrállomások piacára, és kaphat pénzt az amerikai államtól.

A Vast 2040-ig tartó programjában egy száz méteres forgó mesterséges gravitációs modullal felszerelt űrállomás szerepel. A cég 2028-ban küldené fel a NASA igényeinek megfelelő, hét méter átmérőjű modult egy SpaceX Starship fedélzetén. A Nemzetközi Űrállomás moduljai 4,2 méteres átmérőjűek – a Haven–1 kifejezetten az elsőség kedvéért lesz kisebb. Az űrügynökségeket bevonzó egyik fő versenyelőnyük a mesterséges gravitáció lesz, már a Haven–1-en is ezen fognak dolgozni, és megpróbálnak a holdinak megfelelő nehézkedést elérni. 

Ezzel McCabe és csapata kicsit túl is nyújtózott azon, amit technikailag érdemes megvalósítani. A centrifugális erőn alapuló mesterséges gravitáció működő dolog, a jelenleg használatos űreszközökben nem véletlenül nem próbálkoznak ezzel: csak nagyobb léptékű szerkezetekben lehet előállítani úgy, hogy az ember számára is tolerálható legyen.

(Ars Technica, Space.com)