Megállás nélkül lőhet a kínai lézerfegyver

A South China Morning Post jelentése szerint a kínai Haditechnikai Műszaki Egyetem munkatársai olyan fejlesztésről számoltak be, amellyel a nagy energiájú lézerek „tetszőleges ideig” működtethetőek, túlmelegedés nélkül.

Bár a lézereket több mint fél évszázada ismerjük, a belőlük épített fegyverek nagy energiájú fénynyalábjai azonban annyi fölös hőt termelnek, hogy ezek csak nagyon korlátozott ideig használhatóak anélkül, hogy maga a berendezés károsodna.

Az új kínai hűtőrendszerről annyi tudható, hogy különleges belső szerkezettel és a lézer belsejében áramló gázzal ér el korábban példátlan hatásfokú hűtést, turbulencia és vibráció nélkül.

Kiváló minőségű nyalábok állíthatók elő, nemcsak az első másodpercben,
hanem korlátlan ideig

– írták a kutatók a fejlesztésről az Acta Optica Sinica szaklapban.

Az Egyesült Államokban komoly fejlesztések folytak lézeres fegyverrendszerekkel, ilyen volt a haditengerészeti fejlett kémiai lézer (NACL), a közepes infravörös kémiai lézer (MIRACL) és a taktikai nagy energiájú lézer (THEL). Ezeket a fejlesztéseket végül mind leállították, mert az eszközök túl nagyok és nehezek voltak. A kínai napilap által megszólaltatott szakemberek rámutattak, hogy a gond inkább az volt, hogy a lézerek méretükhöz és tömegükhöz képest nem rendelkeztek elégséges pusztító erővel, és a hatásos lőtávolságuk is csak pár kilométer volt.

Itt a lézerkorszak

Az új kínai hűtőrendszer a hőcserélőn és a benn áramló gázt kondicionáló rendszeren alapuló újítása lényegében a lézer méretének és tömegének csökkentését teszi lehetővé. Ez egyben azt jelenti, hogy Kínánál van a haditechnikai előny.

Ha a kínai tudósok valóban megoldották a túlmelegedés és torzulás problémáját egy viszonylag kis méretű eszközben, az komoly áttörés, tekintve az amerikai kudarcokat ezen a területen

– írta tweetjében Steve Weaver egykori brit katonai mérnök.

A lézerfegyverek elméleti előnye, hogy nem igényel lőszert, csak energiát, és mivel a támadás fénysebességgel érkezik, kivédése leginkább páncél, szerencse és helyzetfelismerés kérdése. Hatásfokuk természetesen függ a légköri viszonyoktól, ezzel együtt a lézerágyú alkalmazása nem korlátozódik a felszínre, műholdrendszerek elleni lefejező csapásra például kiválóan alkalmas. 

A kínai szuperlézer éles kipróbálásáról egyelőre nem érkezett hír, így nem tudjuk, mennyire mondtak nagyot az ázsiai mérnökök. A történetnek ezen vetületében az ő szavahihetőségük amúgy is másodlagos, ugyanis egy ilyen fejlesztés önmagában is komoly fenyegetést jelent a Tajvan hovatartozása miatt az utóbbi évben feszültebbé vált nemzetközi helyzetben, például egy potenciális tengeri harctéren.

(Interesting Engineering, Futurism)