A Nobel-díjas Krausz Ferenc szerint minél nagyobb kihívásokat kell magunk elé állítani
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
-
Elégett egy aszteroida a Föld légkörében - Dán kutatók bizonyították: nem moderálják az önkárosító tartalmakat az Instagramon
- Azokkal a gázokkal mentenék meg a földet, amelyek miatt pusztulás fenyegeti
- Rengeteg új Nazca-vonalat talált a mesterséges intelligencia
- Senki sem fog örülni az Apple karácsonyi ajándékának, emelkedik egy népszerű szolgáltatás ára
„A tudomány, a kutatói tevékenység az, amikor elindulunk egy adott úton egy adott cél irányába, majd eljutunk olyan helyekre, ahol újabb kérdések merülnek fel, és megfelelő szelektálással, rendkívüli következetességgel, ha az ember nagy kihívásokat állít maga elé, a nagy célokhoz közelebb lehet jutni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A nemrég Nobel-díjat szerző Krausz Ferenc elmondta, hogy a fizika felé fantasztikus tanárai vezették, a móri Radnóti Miklós Általános Iskolában Kiss tanár úr, a móri Táncsics Mihály Gimnáziumban Láng Hugó tanár úr, valamint Vermes Miklós, Magyarország egyik leghíresebb fizikatanára, akivel debreceni katonaévei alatt, egyetemi tanulmányai előtt élénk levelezést folytatott, és a leveleket a mai napig őrzi. Egyetemi oktatói közül kiemelte Simonyi Károlyt és Marx Györgyöt.
A Nobel-díjas fizikus elmondta, „az elektronok, amelyek az atomok héjában foglalnak helyet, attoszekundumos időskálán tudják változtatni a helyüket, energiaállapotukat, és ha ezeket az elektronfolyamatokat szeretnénk valós időben megjeleníteni – az az attofizika”.
Kiemelte, ez azért nagyon érdekes, mert
az elektronok mozgásával függ össze minden, ami a biológiai életünk számára fontos, tehát valójában a molekuláris folyamatok, azok például, amik betegségek kialakulásához vezetnek, elektronok mozgásával kezdődnek.
Krausz Ferenc
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A felfedezés a tüdőrák és a szív- és érrendszeri betegségek korai felismerését segítheti
Krausz Ferenc a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központtal kapcsolatban kiemelte, „nagyon rövid, gyakorlatilag egy rezgési ciklusból álló infravörös lézerimpulzusokat használunk arra, hogy a vérmintában lévő molekulákat rezgésbe hozzuk, ezután a molekulák infravörös fényt bocsátanak ki, ezt az infravörös fényt nagy érzékenységgel attoszekundumos méréstechnikával tudjuk letapogatni, megmérni, és ezek azok az infravörös jelek, amelyek rendkívül nagy mennyiségű információt szolgáltatnak arról, hogy a vér molekuláris összetétele abban a mintában hogyan néz ki. Ez az a dolog, a molekuláris összetétel, amit a betegségek megváltoztatnak” – mondta.
Hozzátette: mindez azért nagyon fontos, mert a jelenlegi labormedicina csak egyes biomarkereket mér, míg az infravörös fényimpulzus sok ezer molekulát, így lehetőség nyílik egy adott betegségben szenvedő alanyok vérmintáinak, infravörös ujjlenyomatuk vizsgálatára. Ezután mérik meg egészséges kontrollegyének mintájának ujjlenyomatát is, és
ha jelentős a kettő közti különbség, azt feltehetőleg a betegség okozta.
A mintákkal be tudnak tanítani algoritmusokat arra, hogy később ezt a különbséget felismerjék.
Krausz Ferenc a rádióműsorban kiemelte, hogy Palkovics László „beállt a projekt mögé, és rendelkezésre bocsátotta azokat a forrásokat, amivel az egész világon egyedülálló klinikai vizsgálatot tudunk megindítani tízezer magyar állampolgár részvételével”.
Elmondta, hogy a résztvevőkön évi egy-két vérvétellel szeretnék ideális esetben tíz éven keresztül folytatni a projektet, és a mintákkal be tudják bizonyítani, hogy a módszer képes a tüdőrákot első, második stádiumban, a súlyos szív- és érrendszeri betegségeket pedig korai fázisban megbízhatóan detektálni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
