Pert indít a ChatGPT miatt a The New York Times

Bírósági eljárást kezdeményezett a manhattani szövetségi bíróságon szerdán az OpenAI ellen a New York Times. A napilap azzal vádolja a ChatGPT-t fejlesztő céget, hogy

Amint arról korábban is beszámoltunk, a The New York Times augusztusban felhasználói feltételeinek módosításával megtiltotta cikkeinek felhasználását a mesterséges intelligenciák betanítására. Akkor még csak úgy tűnt, hogy előkészületeket tesznek egy jogi csata megvívására, amely végső soron akár a ChatGPT bezáratását is eredményezheti.

Az amerikai jog szerint a felperes szerzői jogsértéskor esetenként 150 ezer dollár büntetés szabható ki, ami több millió cikkre vetítve egy nagyobb ország éves nemzeti össztermékéhez hasonló végösszeget jelenthet. A felperes ugyanakkor 

hanem azon MI-modellek megsemmisítését kéri, amelyeket szerzői jog által védett tartalmakon tanítottak be.

Az OpenAI és legfőbb üzleti partnere, a Microsoft egyelőre nem reagált a per hírére.

Mindazt a hatalmas befektetést, amit a [The New York] Times az újságírásba tett, az alperesek ingyenesen igyekeznek kihasználni. A Times tartalmát fizetés nélkül olyan termék létrehozására használják, amellyel a lapot helyettesítik, és ellopják a közönségét

– fogalmaztak beadványukban.

Lényegében az történik, hogy a ChatGPT az újságcikkeken betanítva élőben képes szöveget generálni egy felvetődő témáról. Több olyan példát is mutattak, amiben a generált szöveg szó szerint megegyezik egy-egy korábbi cikkükkel.

A lap közlése szerint idén április óta folytattak tárgyalásokat az OpenAI-val és a Microsofttal a kérdésről, de ezek nem hoztak eredményt, ezért terelték jogi útra a kérdést. Eközben más kiadók és hírügynökségek, mint az Associated Press és az Axel Springer idén megegyeztek az OpenAI-jal a tartalmaik felhasználásáról.

Szétmálló adatgyűjtemények

A mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek körül igazi aranyláz uralkodik, és úsznak a befektetői pénzben – ugyanakkor a modellek betanításához szükséges hihetetlen méretű adathalmazok körüli problémák miatt több szerzői jogi per is folyik ellenük, ezen a téren nem a New York Times az első.

A Getty Images a Stable Diffusiont pereli, amely képeibe egyértelmű bűnjelként belegenerálja a képszolgáltató vízjelét. Jonathan Frantzen, John Grisham és más írók könyveik engedély nélküli felhasználása miatt pereltek. Hasonló lépést tett Sarah Silverman színésznő is visszaemlékezéseinek illetéktelen felhasználása miatt.

(The New York Times)