Akár emberről emberre is terjedhet az Alzheimer-kór?

„Egy pillanatig sem állítjuk, hogy csak úgy el lehet kapni az Alzheimer-kórt, mint egy vírusos vagy bakteriális fertőzést” – idézi a The Guardian John Collinge professzort, a Nature Medicine nevű folyóiratban megjelent  tanulmány társszerzőjét, az MRC Prion Unit igazgatóját.

Csak akkor terjedhet emberről emberre a betegség, ha az embereket véletlenül olyan emberi szövetekkel vagy emberi szövetek kivonataival oltották be, amelyek az Alzheimer kialakulásáért felelős fehérjéket tartalmazták. Ez szerencsére nagyon ritka és szokatlan körülmény – tette hozzá a kutató.

A tanulmány jelentősége abban áll, hogy megerősíti azt az elképzelést, mely szerint az Alzheimer-kór és az agyban elterjedő prionbetegségek – mint a Creutzfeldt–Jakob-kór (CJD), a kuru és a BSE – között lényeges analógia áll fenn a kóros fehérjék elterjedési mechanizmusának tekintetében. Ezek a betegségek általában spontán módon alakulnak ki, ritkábban azonban genetikai mutációból eredhetnek, illetve fertőzött agy- vagy idegszöveten keresztül terjedhetnek.

Hogy derült ki mindez?

A tanulmány szerzői felfigyeltek rá, hogy 1959 és 1985 között az Egyesült Királyságban csaknem kétezer beteg kapott olyan növekedési hormont, amelyet holttestek agyalapi mirigyéből vontak ki. A gyakorlatot 1985-ben betiltották, miután kiderült, hogy néhány beteg később központi idegrendszeri sorvadásban, pontosabban Creutzfeldt–Jakob-kórban halt meg az azt kiváltó fehérjékkel szennyezett hormonminták miatt. 

Az eset pikantériája az volt, hogy néhány elhunyt beteg agyában egy amiloid-béta nevű fehérjét is találtak, ami az Alzheimer-kór meglétére utal. Kutatások kimutatták, hogy az amiloid-béta jelen volt a hormonok egyes tételeiben, és ezek egereknek beadva Alzheimer-kórhoz hasonló betegséget váltottak ki. 

Collinge és kollégái nyolc, 2017 és 2022 között a Nemzeti Prionklinikára beutalt beteg eredményeit közölték tanulmányukban. Ők mindannyian emberi növekedési hormont kaptak holttestekből, de nem fertőződtek meg CJD-vel. Öten közülük az Alzheimer-kórra emlékeztető demenciás tüneteket mutattak. A másik három beteg közül egynek enyhe kognitív károsodása volt, egy másiknak pedig kognitív nehézségei voltak (a harmadiknak nem voltak tünetei). 

A kutatók megjegyzik, hogy a betegek tünetei eltértek a spontán kialakuló vagy genetikai kockázathoz kötött Alzheimer-kórra jellemző tünetektől. Ez vagy annak tudható be, hogy a betegségük más eredetű, vagy hogy az amiloid-béta másfajta törzseiből eredeztethető.

Collinge és munkatársai szerint az eredmények tükrében rendkívül fontos lenne a sebészeti eszközök hatékony fertőtlenítésének biztosítása.

Van okunk félni tőle?

Andrew Doig, a Manchesteri Egyetem biokémia-professzora a tanulmány eredményeire és következtetéseire reagálva elmondta, hogy az orvosok eddig is rendkívül óvatosak voltak az agyszövetek emberek közötti átvitelénél.

Doig arra is felhívta a figyelmet, hogy csupán nyolc beteg vett részt a vizsgálatban, akik közül néhányan nem rendelkeztek genetikai adatokkal, ráadásul egyelőre nincs közvetlen bizonyíték az amiloid-béta különböző törzseire.

Bár az Alzheimer-kór itt közölt új típusa nagy tudományos érdeklődést vált ki, mivel a betegség terjedésének új módját tárja fel, nincs okunk félni tőle, mivel a betegség kialakulásának módját több mint 40 évvel ezelőtt megállították

– mondta Doig.