Megingott az emberek bizalma a mesterséges intelligenciában
További Tech-Tudomány cikkek
-
Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője - Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
A fejlődő világban pozitívan látják, de a fejlett országokban az egész technológiai szektor értékelését visszavető módon a mesterséges intelligencia ellen fordul a közhangulat egy friss felmérés szerint. A cégek haladnak a saját útjukon, de hiányzik a tudományos közösség fellépése, az etikai kontroll és biztonság.
Képességei szenzációsak, széles körben ismertek, az időnként fellángoló világvége-félelmek ellenére a sajtója is kiváló, de az emberek a valóságban nem igazán vannak oda a mesterséges intelligenciáért. Ez derül ki az Edelman kedden közzétett közvélemény-kutatásából, amelynek adatai szerint az elmúlt öt évben 61 százalékról 53 százalékra esett a globális lakosság mesterséges intelligenciába vetett bizalma. A PR-cég felmérésében 32 ezer embert kérdeztek meg a világ 28 országában.
A terület vezető cégei amerikaiak, ezért különösen meglepő, hogy az Egyesült Államokban a globális 8 százalékkal szemben 15 százalékot esett, és mindössze 35 százalékos a bizalom. Az idei elnökválasztás fényében érdekes a vélemények politikai megoszlása: a demokrata érzelműeknél 45 százalék, míg a republikánusok körében 58 százalék a mesterséges intelligenciát elutasítók aránya. Az egyik igazán megdöbbentő eredmény, hogy a republikánusok
az mRNS-vakcináknál is jobban utálják a mesterséges intelligenciát.
A képet árnyalja, hogy nyolc éve még 90 százalékos eredménnyel a technológiát tekintették az ipar legmegbízhatóbb ágazatának, azóta ez az MI-ipar hathatós közreműködésével 76 százalékra esett vissza. Mindössze másfél év telt el azóta, hogy az OpenAI bemutatta az mesterséges intelligenciát forradalmasító ChatGPT-t – azelőtt fikciónak tűnhetett, mára sokkal valóságosabb, hogy munkahelyek szűnhetnek meg egy intelligens szolgáltatás miatt.
Nyíltság, hasznosság, biztonság
A félelem nem annyira a fejlődő világra jellemző, mint inkább a fejlett országokra. Ausztráliában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Írországban, Kanadában, Hollandiában három az egyhez az elutasítók aránya, míg Indiában, Kínában, Nigériában és Szaúd Arábiában két elfogadóra jut egy elutasító.
Az eredmény főleg a magánélet védelmével, az emberi hozzáadott érték leértékelődésével kapcsolatos félelmekből fakad, és abból, hogy a szabályozatlan technikai ugrások túllépnek az etikai szempontokon. Az adatok alapján az elszámoltathatóság és átláthatóság hiányát érzékeljük abban, ahogy az MI-cégek működnek, és társadalmi hatásukat felfogják
– mondta Justin Westcott, az Edelman globális technológiai igazgatója.
A szakember szerint a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégeknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a társadalmi elfogadottságra, prioritásaiknak az etika, az átláthatóság és a társadalmi hasznosság körül kellene forogniuk.
Az innováció elfogadása nem magától értetődő dolog, nemcsak a kutatás-fejlesztésre kell időt szánni, hanem az alkalmazkodásra és az ismeretterjesztésre is
– hangsúlyozta a kutatás San Franciscó-i bemutatóján Richard Edelman, a cég vezérigazgatója.
Edelman kiemelte, hogy a kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy globálisan az emberek döntő többsége úgy gondolja, az MI-innovációt eddig rosszul menedzselték, és általában a kutatók felé fordulnak a mesterséges intelligencia biztonságosságával kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy a tudományos közösség határozott fellépését várják a témában.
(Edelman, Futurism, GeekWire, The Hill)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
