![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Egész bolygókat falnak fel ezek az égitestek
További Tech-Tudomány cikkek
-
SpaceX kicsiben: függőlegesen, fékezőernyő nélkül landoló rakétát épített két fiatal
- Los Angelesben állítják ki a világ egyetlen zöld dinoszaurusz csontvázát
- Mesterséges intelligenciával védené a Google a korallzátonyokat
- Sötét cselek világává vált az internet
- Rég nem adtak ennyit egy európai mesterségesintelligencia-cégért
A kutatók olyan ikercsillagokat vizsgáltak, amelyek összetételének azonosnak kellene lenniük. A csillagászok meglepetésére azonban ezek az esetek mintegy nyolc százalékában eltértek egymástól.
A kutatócsoport, amelynek tagja Meridith Joyce, a HUN–REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (HUN–REN CSFK KTM CSI) Marie Curie Widening-ösztöndíjasa is, arra jutott, hogy a különbséget az okozza, hogy az egyik csillag bolygókat vagy bolygótörmeléket nyelt el – olvasható a kutatóközpont csütörtöki közleményében.
A beszámoló szerint az eredményekhez a legnagyobb távcsövek kellettek: a kutatók a Chilében található 6,5 méteres Magellán-távcsövet és az Európai Déli Obszervatórium 8 méteres VLT-távcsöveit használták, valamint a Hawaiin található 10 méteres Keck-távcső adataira is támaszkodtak – írta meg az MTI.
Együtt mozgó ikercsillagokat vettünk szemügyre. Ezek ugyanabból a molekulafelhőből születtek, így azonosnak kellene lenniük. A nagyon nagy pontosságú elemzésnek köszönhetően kémiai különbségeket találtunk az ikrek között. Ez nagyon erős bizonyíték arra, hogy az egyik csillag bolygókat vagy bolygóanyagot nyelt el, és megváltoztatta annak összetételét
– magyarázta Fan Liut, a melbourne-i Monash Egyetem kutatója, a szakcikk vezető szerzője.
A jelenség a vizsgált 91 ikercsillagpár közül legalább hétnél, azaz a minta mintegy nyolc százalékában jelentkezett.
Az eredményt az teszi különlegessé, hogy ezek a csillagok, a Naphoz hasonlóan, életük fénykorában vannak, nem pedig az életük végső fázisaiban járó vörös óriáscsillagok.
„Ez eltér a korábbi tanulmányoktól, ahol a késői fázisban lévő, óriási vörös gömbbé váló csillagok elnyelhetik a közeli bolygókat” – tette hozzá Fan Liu.
A közlemény szerint némi kétség maradt afelől, hogy a csillagok egészben nyelik-e el a bolygókat, vagy a bolygókeletkezésből hátramaradt törmelék áramlik rájuk. A szerzők úgy vélik, hogy mindkettő lehetséges. Bármelyik legyen is igaz, a csillagpárok közötti kémiai különbségeket nehéz lenne megmagyarázni máshogyan, például a csillagokban zajló belső folyamatokkal.
A közlemény szerint az eredményeknek messzemenő következményei lehetnek a bolygórendszerek hosszú távú fejlődésének kutatására. Emellett új megvilágításba helyezik a kettős csillagrendszerek körül keringő bolygórendszerek stabilitását is. A jövőben a kutatók szeretnék bővíteni a vizsgált csillagok mintáját. Annak megértése ugyanis, hogy a csillagok mikor és milyen gyakran nyelik el bolygóikat, alapvető hatással lehet akár az élet vagy az intelligencia elterjedtségére is a Tejútrendszer más csillagai körül.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)