Freund Tamás szerint sorskérdés a hazai tudományos eredmények nemzeti érdekeknek megfelelő hasznosulása

Az Akadémiai Aranyérmet idén Pléh Csabának a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományi Tanszék vendégprofesszorának adományozta az MTA Elnöksége. Az életműdíjnak számító kitüntetést évente egy akadémikus kapja meg kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként – írja az MTI.

Pléh Csabának a pszichológia, a nyelv-, bölcsészet- és társadalomtudományok terén végzett, a tudományos egyoldalúságok meghaladására, a bölcsészet-, a társadalom- és a természettudományok összekapcsolására törekvő, mind az elmélet, mind az empirikus kutatások szintjén az embert mint kultúraalkotó biológiai lényt értelmező – és ezzel alapvetően termékeny tudományos összefüggésrendszert képviselő –, kiemelkedő, nemzetközi szinten is elismert tudományos és oktatói munkája miatt adományozták az Akadémia legrangosabb kitüntetését.

Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként Akadémiai Díjban részesült

• Dénes Ádám, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezető kutatója;
• Fodor László, az Állatorvostudományi Egyetem egyetemi tanára;
• Kálai Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet igazgatója, egyetemi tanára;
• M. Tóth Tivadar, a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára;
• Maticsák Sándor, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Intézet Finnugor Nyelvtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára;
• Matolcsi Máté, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára;
• Patócs Attila Balázs, az Országos Onkológiai Intézet Labordiagnosztikai Központ vezetője, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára;
• Szilágyi József, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék egyetemi tanára;
• Szőke Béla Miklós, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet tudományos tanácsadója;
• Tapasztó Levente, az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet tudományos tanácsadója, laborvezetője;
• és Veress Emőd, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi tanára.

Az Akadémiai Újságíró Díjat idén Márok Tamásnak, a Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont szerkesztő-műsorvezetőjének ítélték oda. Wahrmann Mór-érmet adományoztak Pavelka Tibornak, a Semilab Zrt. alapítójának, vezérigazgatójának. A külhoni magyar tudósok tevékenységét elismerő Arany János-életműdíjat Fuchs Lászlónak, a Tulane University professor emeritusának adományozta az Elnökség.   

Fontos eredmények

A díjat Freund Tamás júniusban, a Matematikai Tudományok Osztálya által szervezett egynapos ülésszakon fogja átadni Fuchs Lászlónak. 

Nemzeti sorskérdés a hazai szellemi-tudományos erőforrások és a tudományos eredmények nemzeti érdekeknek megfelelő hasznosulása

– hangsúlyozta Freund Tamás az ünnepségen, majd hozzátette, a hatékony és építő hozzáállással kell segíteni a döntéshozókat a tudományosan megalapozott tények és alternatívák ismeretében cselekedni. Számukra a tudás legmagasabb rendű hasznosulását jelenti, ha azt a közjó szolgálatába, a közérdek védelmébe sikerül állítani.

Az Akadémia legfontosabb vállalásának nevezte a nemzeti tudományos tehetségvagyonnal való felelős és igényes gazdálkodást.    

Freund Tamás kiemelte, az Akadémia a nemzet szemében máig megtestesíti a tudás tiszteletét, a magyar nyelv és a nemzet egységét és fejlődését, amelyet elismert politikus, tudós és művész nagyjaink hitelesítenek.    

A köztestület tagjaival szemben elvárás, hogy az Akadémia iránt megnyilvánuló társadalmi bizalom a tudományos közösség minden tagját és intézményét áthassa, felelősségvállalásra és büszkeségre ösztönözze. Kétszáz éves Akadémiánk adventjét éljük. A készületet az ünnepre, amely lehetőséget kínál az emlékezésre és az újjászületésre is

– fogalmazott.

„Kivételes lehetőséget kaptunk, ami egyben felelősséget is jelent számunkra” – mondta, hozzátéve, hogy már évek óta dolgoznak a bicentenárium ünnepi programsorozatán, és jó tempóban halad a székház felújítása is.    

Az Akadémia jubileuma egyben a magyar tudomány és az egész ország, a magyar nemzet ünnepeként kerüljön be a történelemkönyvekbe. "Legyen 2025 a Magyar Tudomány Éve. Arra kell törekednünk, hogy minden magyar ember, település, intézmény, szervezet, határon innen és túl , ha csak pár órára is, de velünk ünnepeljen.

A köszöntő után Magyar nyelvtechnológiai eredmények a mesterséges intelligencia korában címmel Prószéky Gábor nyelvész, az MTA doktora tartott előadást a magyar ChatGPT-ről, a PULI-ról.    

A díjátadó után a legrangosabb akadémiai elismeréseket is kiosztották, majd a 2023. évi jótékonysági akcióban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola számára összegyűlt több mint 12,5 millió forint adományt is odaadták.

A tanácskozás hétfő délután zárt munkaközgyűléssel folytatódik, ekkor hallgatja meg a közgyűlés az elnöki és a főtitkári beszámolót, és napirendre kerül a magyar tudományos nyelv használatáról szóló elnökségi javaslat is.

Kedden zárt munkaközgyűléssel folytatódik reggel a tanácskozás, majd tudományos előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. Szó esik majd arról, hogy mit lehet tenni a népességfogyás ütemének csökkentéséért, előadás hangzik el a Széchenyi Lánchíd és az MTA Székház rekonstrukciójáról, valamint az Európai Unió 2004-es bővítésének tapasztalatairól is.    

Ugyancsak kedden tartják a Külső Tagok Fórumát, amelyen átadják a külhoni magyar kutatók munkáját elismerő Arany János-díjakat, két díjazott tart előadást. Szerdán reggel a Fiatal Kutatók Fórumával folytatódik a közgyűlés. A tanácskozás témája az öregedő társadalom vizsgálata lesz.