A mesterséges intelligencia az arcunkból kiolvassa, milyenek vagyunk

Intelligencia, szexuális irányultság és politikai nézetek – mindezt pusztán egy arckép alapján, nagy pontossággal képesek megítélni a Stanford pszichológusa, Michal Kosinski által létrehozott mesterségesintelligencia-modellek.

A szakember 2021-ben írt tanulmányt arcfelismerő modelljéről, amely 72 százalékos pontossággal meg tudta tippelni egy adott ember politikai világképét – szemben az emberi tippelők 55 százalékos eredményével. Nem ez volt azonban Kosinski első ilyen irányú kutatása, már 2017-ben olyan dolgozatot publikált, amelyben modellje 91 százalékos pontossággal tudta megjósolni az adott személy szexuális orientációját. Az LGBT érdekvédő szervezetek nagyon veszélyesnek és szeméttudománynak nevezték, amiért elősegítheti a nemi kisebbségek diszkriminációját. Kosinski eközben helikopteres turnét tett Moszkva környékén, bemutatva eredményeit az orosz felső vezetés prominens tagjainak.

Mint mondta, az egész ötlet onnan jött, hogy egyértelmű volt a különbség az extrovertált és introvertált emberek arcberendezése között. Végül ő is meglepődött, mennyire könnyű arcról megmondani valakiről, hogy meleg.

Felvetődik a kérdés, hogy ezeknek a modellek mennyiben hasonlítanak a frenológia nevű, XIX. században népszerű áltudományhoz, amely a fej alakjából következtetett valaki személyiségére és esetleges bűnöző hajlamaira. Kínában aktív program az arcfelismerés érzelmek és bűnöző hajlamok azonosítására. A neki címzett kritikákra Kosinski elmondta, nem lát okot, hogy miért ne lehetne valakinél az arc alapján bűnöző hajlamot megállapítani.

A kiberpróféta

Kosinski a Business Insidernek elmondta: a legfontosabb, hogy a döntéshozók figyeljenek munkájára, okuljanak belőle, és igyekezzenek megvédeni a személyes adatokhoz fűződő jogokat, mielőtt a mesterséges intelligencia tényleg nukleáris fegyverhez hasonlatos fenyegetéssé nő.

A pszichológus kifejezetten tabudöntögetésnek tekinti a munkáját. Már a moszkvai út is annak a jele volt, hogy korunk egyik meghatározó gondolkodója, amit főleg azzal ért el, hogy leírta, hogyan, miként lehet tömegek személyiségét felderíteni online viselkedés – például Facebook-lájkok – alapján. Ez a kutatás volt a Donald Trump üzeneteinek politikai targetálását végző Cambridge Analytica módszertanának egyik alapja. Kosinski maga volt, aki végül a privát adatok szürke zónájában mozgó Cambridge Analytica tevékenységére figyelmeztető első cikket jegyezte. 

A 1982-es születésű Kosinski szülei mindketten programozók voltak. A posztszovjet számítástechnika maszek világában saját informatikai céget alapított, az online személyiségteszteken keresztül vitte az ugródeszka a Cambridge Egyetem pszichometriai központjába. Az élvonalban haladva idővel az apokalipszis lovasává vált.

A szakember szerint a Cambridge Analytica-botrány következménye az a téves következtetés, hogy az állam képes megvédeni az adatainkat. Kosinski szerint ez egy vesztes háború, és a magánélet utáni világra kell készülnünk. „Van egy paradoxon abban, amikor figyelmezteted az embereket egy technika veszélyeire” – mondja.

Amikor ezekre az eredményekre jutottam, közel voltam ahhoz, hogy a fiókba tegyem, és ne publikáljam őket. Jól éltem ennek kiadása nélkül is, de egy kolléga megkérdezte, hogy fogok a tükörbe nézni, ha egy cég vagy kormány ilyen technikát használ fel emberek ellen.

Kosinski végül a közlést találta a paradoxon erkölcsileg helyes megoldásának.

(Futurism, The Guardian, Wikipedia)