Pár nap, és kezdődik a mesterséges szuperintelligencia építése

Mielőtt a megérkezett és új korszakot nyitott a ChatGPT, a mesterséges intelligencia alatt általában véve tudatos, a gondolkodást és érvelést emberi szinten űző gépet értettünk. Mivel a terminológiát elkapta a gépszíj és a köznyelv, egyébként nem tévesen, már mesterséges intelligenciának nevez egy hatalmas adathalmaz alapján előrejelző érvelést végző nyelvi modellt, mint amilyen a GPT-4, elneveztük általános mesterséges intelligenciának azt a gépi elmét, ami az emberhez hasonlóan sokoldalú, érdeklődő és fejlődőképes.

Az általános mesterséges intelligencia (angol betűszóval AGI) nem csak utoléri, de rögtön túl is szárnyalja az embert. Mindenki saját vérmérsékletének megfelelően látta fenyegetőnek vagy közelinek ennek tudományos-fantasztikus regénybe illő pillanatnak az érkezését, ami a hallucinációkra hajlamos csevegőrobotok körüli ádáz piaci harc és első társadalmi viták közepette nem is tűnik nagyon közelinek.

A SingularityNET nem így gondolja: az amerikai cég olyan szuperszámítógépekből álló hálózat építésébe kezd, amelyen tényleg felébredhet egy általános mesterséges intelligencia. A rendszer első csomópontját szeptemberben helyezik üzembe.

Robotparádé

A SingularityNET alapító vezérigazgatója egy széles körben ismert színes figura, Ben Goertzel. A vicces kalapokat viselő Goertzel egy matekzseni, aki tizedik osztályból ugrott a felsőoktatásba, ahol 23 évesen szerzett PhD-fokozatot.

A kilencvenes évek óta a mesterséges intelligencia környékén pörgő és tucatnyi könyvet író szakember első világhírű produktuma a Hanson Robotics által fejlesztett humanoid robot, Sophia volt.

Bár Sophia máig szorgalmasan turnézik, és bizarr módon szaúdi állampolgárságot is kapott, a szakma leginkább 

Goertzel a robot csevegőprogramján és OpenCog nevű átalános érvelő MI-szoftverén dolgozott. A vegyes végeredmény ellenére nagyon optimista, és úgy gondolja, hogy jobb, ha túlbecsüljük a képességeinket, mintsem alábecsüljük magunkat.

A kutatói karrierem során az emberek úgy gondolták, hogy reménytelen dolog, soha nem fogjuk elérni az emberi szintű általános mesterséges intelligenciát

– mondja Goertzel, aki szerint közben a közvélemény fele úgy gondolja, hogy már el is értük.

Csókolom, AGI van?

Az OpenAI egykori biztonsági szakembere, Leopold Aschenbrenner szerint az általános mesterséges intelligenciát a következő évtizedben érhetjük el. A terület egyik atyja, Geoffrey Hinton pedig úgy gondolja, hogy valamikor 5–20 éven belül érkezik az áttörés. A DeepMind egyik alapítója Shane Legg szerint 50 százalék az esélye, hogy a gépi intelligencia 2028-ra meghaladhatja az emberit. Ben Goertzel azonban már 2027-ben lehetségesnek tartja, hogy elérjük ezt a mérföldkövet.

A SingularityNET új szuperszámítógépe az Nvidia legújabb grafikus kártyáira, az AMD processzoraira épül, és Tenstorrent Wormhole szerver rackekből áll, a jelenleg elérhető legerősebb hardverként pedig nagy lépés az általános mesterséges intelligencia felé vezető úton.

Ugyanilyen jelentős a szoftver, a Sophiából ismerős OpenCog, ami itt OpenCog Hyperon néven az elosztott számításokat kezelő, Goertzel által fejlesztett keretrendszer. A vezérigazgató a LiveScience-nek arról is írt, hogy a cég fejlesztőcsapata a hagyományos neurális hálók modellezésére egy számítási kapacitást és energiát takarékosabban felhasználó megoldást is kidolgozott.

Az első gépet szeptemberben kapcsolják be, míg a teljes hálózat beindítását 2024 végére vagy 2025 elejére tervezik – ebben már adott lesz a számítástechnikai háttér a valódi mesterséges intelligencia kezdeteihez, ha úgy tetszik, egy újszülött gépi elméhez.

Ha mégsem ébredne öntudatra a gép, egy szuperszámítógép-rendszernek még mindig hasznát vehetjük, ilyeneken végezték eddig a klíma és a szubatomi részecskék modellezését, autók, repülőgépek, gyógyszerek vagy éppen nukleáris fegyverek tervezését, de akár békés blokkláncokat is számolgathat.

(LiveScience, TechSpot, The Verge)