Az elveszett böngészőlapok mennyországa

Az internetezés során az ember sok olyan dologgal találkozhat, ami egyszer még jó lesz valamire. Egy érdekes újságcikk vagy blog, egy Google képkereső oldal Da Vinci deformált fejeket ábrázoló rajzairól, vagy egy doboló majmos animált gif. A lapok be nem zárása, az információk kényszeres gyűjtögetése az, aminek a technika megálljt parancsolhat.

Nagyon ki voltam akadva. Napokig kutattam, fórumokat olvastam, hogy hogyan lehet visszahozni a lapokat. Évek alatt összegyűjtött tabjaim mentek a kukába. Nagyon megviselt

– mesél veszteségéről Klári, a tipikus internethasználó.

Nem egy tudományos igénnyel elvégzett kutatás igazolta, hogy a probléma nagyon valódi. Egy 2021-ben közölt, 103 felhasználót vizsgáló felmérés a csoport felénél talált sok nyitva hagyott böngészőlapot, harmaduk kifejezetten úgy érezte, hogy problémát jelent a sok összegyűjtött lap. 2019-ben egy japán kutatás a megkérdezettek több mint felének böngészőjében jelzett kóros állapotokat. A szakemberek szerint a helyzetet két nagy tendencia mozgatja: az egyik

a másik a számítógép kezelhetősége, amit behatárol, hogy a memória mennyi lap kezelését bírja el. Laikusként idetartozónak véljük a digitális demenciának nevezett jelenséget, ami az igazi demenciával szemben csak annyiról szól, hogy az agyunk egyre inkább internetes keresésre, szolgáltatásokra és appokra támaszkodik – vagyis a lapokkal az agyunk egy darabja száll el.

Lehetséges azonban, hogy a böngészőlapok halmozása és a sorsuk miatti irracionális szorongás egy olyan technikatörténeti zárvány, amit pár évtized után meghaladhat a fejlődés, és a médiafogyasztók gyógyultan léphetnek tovább a jövőbe.

Maszek megoldások

A gyakorló internetezőknek valószínűleg nem sok újat mondunk ezzel, de a böngészők lapjai alapvetően visszaállíthatók. A beállításoknál régóta kiválasztható opció, hogy a program indításakor állítsa helyre a lapokat. Száz lap visszatöltögetésekor ez már értelemszerűen igényel egy kis időt. Ezt türelmesen kivárjuk, de előfordulhat, hogy a program nem záródott be, mert soha sem frissítettük, inkább összeomlott, majd ezt kihasználva gyorsan frissítette magát, és semmit sem állított vissza.

Ott van természetesen a zen technika, vagyis a lapok visszaállítására szolgáló billentyűkombináció, a Shift+Ctrl+T. Ez jelenleg 

réges-régen letaszította az egyszerű visszavonásra szolgáló Ctrl+Z-t a trónról.

Léteznek továbbá a böngésző tudását kiegészítő bővítmények, közöttük rengeteg, a lapok kezelését megkönnyítő bővítmény. Ezek funkciói az egyszerű visszaállítástól indulva fejlődtek a hangot lejátszó lapokat lenémító, egészen a füleket csoportokba szervező, számukat lekorlátozó hasznos eszközökig. Ezek a bővítmények böngészőspecifikusak, de jó példa lehet a főbb böngészőknél működő OneTab. Ha nem irtózunk egy kis telepítéstől, érdemes tudni, hogy a bővítményekben is lehetnek hibák, és szintén szeretik frissíteni magukat, vagyis előfordulhat, hogy elszállnak a lapokkal együtt.

Tabok legyünk vagy szabadok

A jelenség a technikai oldalán a böngészők fejlődésének paradigmáiról szól. A Netscape és az Internet Explorer ezredfordulón véget ért böngészőháborújától eljutottunk a Google Chrome-ig. 2008 volt ekkor, és a demonstráción megtekinthető volt, hogy a Chrome hamarabb megjelenít egy weboldalt, mint ahogy szuperlassításban elrepül a képernyő előtt egy ágyúból kilőtt burgonya. Ez volt a jövő.

A lapok, fülek és feladatok gyökerei azonban ennél is messzebbre nyúlnak vissza – egészen a nyolcvanas évek végének szövegszerkesztő, táblázatkezelő programjaiig vagy a Windowsig, ahol a tálcán lehetett a futó programok között váltani. Egy kevéssé ismert korai böngésző, az InternetWorks már az internet hajnalán tudott ilyet. A Microsoft hírhedt böngészőjének, az Internet Explorernek volt egy korszaka, amikor az előbb említett tálcán hemzsegtek, és böngészőlapokhoz hasonlóan csíkokká torlódtak össze a programinstanciák. A lapok 1999-ben jelentek meg a böngészők versenyének örök bronzérmes, de amúgy nagyon tehetséges versenyzőjénél, az Operánál. A többiek ezt másolták le, és kész volt a baj.

Évtizedekkel később már nem mindenki emlékszik, hogy a Chrome azért jó, mert gyors, így megérett a helyzet a lapok problémájának kezelésére. A megoldás az lehet, ha 

A friss hírek szerint egy, a Firefox fejlesztésén dolgozó programozó hölgy, aki 7470 lapot halmozott fel az évek alatt, nemrég a profilon beállított cashelés segítségével vissza is tudta állítani. A figyelemre méltó eset példázza, hogy milyen jól kezeli a Mozilla a memóriát – csak a legfrissebb lapokat tölti be. A Google Chrome is tud ilyet, a nagyon régi lapokat alvó állapotba helyezi, sőt a lapok csoportokba rendezésére is képes.

A végtelen gyűjtögetés és csoportosítás régóta vágyott funkció, ami idén várhatóan a Firefoxban is elérhető lesz. Addig marad a szokásos kapaszkodjunk a böngészőprofilba, bővítménybe, és a három ujj technikájába.

(Cnet, Science Alert, TechSpot, Wikipedia)

(Borítókép: A Google keresőoldala. Fotó:  Dilara Irem Sancar / Getty Images)