Magáncég hozhatja vissza a NASA marsi mintáit

Az amerikai űrhajózási hivatal Mars 2020 nevezetű küldetése 2021 februárjában hajtott végre sikeres leszállást a vörös bolygó Jezero-kráterének területén. A nagyon sikeres Curiosity marsjáró utódja és nagyobb változata, a Perseverance rover nekivágott a kietlen bolygónak, fedélzetén 43 titán mintavételi csővel és az Ingenuity marsdrónnal.

Mint minden más marsi missziónak, a Perseverance-nak is fő küldetése volt az élet felfedezése. Ehhez az egykor víz fedte terület kőzeteiből, talajából és levegőjéből vett 27 különféle mintát – az ezeket tartalmazó csöveket pedig a felszínre helyezve hátrahagyta, hogy egy később érkező küldetés összeszedhesse őket.

A Mars 2020 program eddig főleg diadalmenetnek tűnhetett, ami a Perseverance modern technikájának, látványos fotóinak, és az Ingenuity úttörő repüléseinek köszönhető. Ami a fő küldetést, az élet felfedezését illeti, homályba vész a történet – legalább is eddig.

Se pénz, se idő

A homály oka, hogy a jelek szerint nemcsak a programot, hanem annak végiggondolását is két részre osztották. Az egyszerűen mintavisszahozás vagy Mars Sample Return (MSR) munkacímű, házon belül indított programra 4,4 milliárd dollárt szántak. Egy vizsgálóbizottság azonban a terveket áttekintve megállapította, hogy az eredeti elképzelések helyett reálisan 2040 körül, 11 milliárd dollárért jutnának el a Földre a minták. Nem találták elfogadhatónak sem a határidőt, sem a költségeket, így az Európai Űrügynökséggel közös, 1300 munkatárs bevonásával készülő MSR-t ha nem is söpörték le, de újragondolás céljából lefújták.

A történet idén ősszel váratlan fordulattal folytatódott: a NASA október 7-én a Rocket Labet bízta meg egy „egyszerűsített, teljes küldetési koncepció kidolgozásával”. A szövetségi közbeszerzési adatbázisból az is kiderült, hogy a cég 625 ezer dollárt kapott erre a munkára.

Érdekes részlet, hogy a privát szféra bevonása sem ment dramaturgiai csavarok nélkül: a NASA még júniusban meghívásos pályázatot hirdetett, amire hét céget hívtak meg. Közöttük volt a SpaceX, a Blue Origin, és a Starliner űrhajó hibás fúvókáival mindeközben befürdő Aerospace Rocketdyne is. A cégek a folyamatban lévő, nem minden szempontból releváns, aktuális fejlesztéseiket vezették elő. A Rocket Lab ugyanakkor 

de nyár végére kiderült, hogy valójában ők kerültek a legközelebb ahhoz, amit a hivatal látni szeretett volna.

A Rocket Lab egy Új-Zélandon alapított cég, és eredetileg a déli félteke legsikeresebb privát űrvállalata volt, mielőtt Kaliforniába költöztek volna. Alapvető tevékenységi területük a feljuttatás és a hordozórakéták, tehát ott mozognak, ahol SpaceX vagy a Boeing és Lockheed Martin közös cége, a United Launch Alliance. Az említettekhez képest kis cégnek számítanak, de ezt technikai újításokkal kompenzálják: 3D-nyomtatóval készített alkatrészekből gyártott rakétákkal, elektromos pumpával épített saját fejlesztésű rakétahajtóművel.

Az MSR komoly lehetőség számukra, hogy az élboly felé lépjenek.

Hozzák, viszik

Újító küldetési tervet dolgoztunk ki, ami olcsón és gyorsan megvalósulhat. A Rocket Lab az elmúlt években módszeresen dolgozott a költséghatékony űrkutatási megoldásokon, ez különösen alkalmassá tesz minket a Mars Sample Return megvalósítására

– foglalta össze szerepüket Peter Beck, a cég vezérigazgatója.

A küldetést 2 milliárd dollárból valósítanák meg, 2028-as indulással, 2033 szeptemberi, illetve egy még korábbi, lehetséges 2031-es visszatéréssel. 

A küldetést kettő, egymást két héttel követő Neutron hordozórakétán induló egység hajtaná végre. A két elem közül az egyik a földi visszatérő egység, a másik a marsi le- és felszálló egység lenne. A mintákat maga a Perseverance szedegetné össze, majd randevúzna a leszállóegységgel, ami egy beépített robotkarral venné át a csöveket. A felszíni egység ezután felszállna a Marsról, és átadná a mintákat a bolygó körül keringő, földi visszatérő egységnek, ami visszahozná őket.

A Roket Lab jelezte, hogy korábbi küldetésekből megvannak a két átadás-átvétel megvalósításához szükséges technikai képességeik, amelyekkel szűk határidőn belül képesek megkomponálni a gyakorlati megvalósítást. A szűk határidőt nemcsak az idő pénzügyi aspektusa és a tudományos érdeklődés indokolja, hanem az is, hogy a lassan öt éve ténykedő Perseverance technikai tartalékai és élettartama is korlátozott.

Az egykori marsi vizeket felderítő program szempontjából ez lehet a fény az alagút végén.

(SpaceNews)