Rengeteg új Nazca-vonalat talált a mesterséges intelligencia

Mesterséges intelligencia segítségével háromszáznál több eddig ismeretlen ábrát fedeztek fel kutatók a perui Nazca-sivatagban. A Nazca-vonalak néven ismert, több ezer éves alkotások különböző dolgokat, kutyát, levágott fejet, kést tartó delfint, de leggyakrabban madarat ábrázolnak. A 10-15 centiméter mély árkok vonalaiból összeálló több száz méteres rajzok a talajról nem, csak madártávlatból kivehetőek, úgynevezett geoglifák.

A Nazca-vonalakat 1553-ban írták le először mint tájékozódási pontokat, a múlt század húszas éveiben fedezték fel őket újra. Erich von Däniken úgy vélte, hogy ősi űrhajósok készítették a rajzokat, de viszonylag hamar bebizonyosodott, hogy egyszerű eszközökkel pár nap alatt kivitelezhetők.

Az antropológusok körében vitatott téma, hogy az időszámításunk előtt 600 és 200 között készült rajzok milyen célt szolgáltak. Pontos funkciójuk ma sem ismert. Egyes vélemények szerint korabeli vízlelőhelyeket jeleztek, más kutatások szerint a különböző motívumok más-más funkciót jelöltek, és mezőgazdasági naptárként szolgáltak.

A Nazca-vonalak újbóli felfedezése nem túl hatékony hagyományos módszerrel gyalogosan, illetve a fennsíkról készült légi fotók részletes vizsgálatával történt. Egy évszázad alatt így mintegy 430 Nazca-rajzot derítettek fel.

Másnak e tájék mit jelent

A japán Jamagata Egyetem munkatársai új kutatásukban korszerű technikára váltottak, és a gépi tanulást hívták segítségül. Elsősorban a kisebb, dombormű jellegű ábrákra koncentráltak, mert azokat nehezebb beazonosítani. A technika tizenhatszorosára emelte a felderítés hatékonyságát. Összesen 1309 potenciális geoglifát jelölt meg, amelyek 98-23 százalékos egyezést mutattak a betanított rajzokkal.

A gép által felismert Nazca-vonalak közül a legbiztosabb találatokat a sivatagban is megkeresték, így fél év alatt 303 újabb rajzot találtak, ami

majdnem megduplázta az ismert domborműves geoglifák számát.

Az új ábrák között volt egy kést tartó, emberi fejet levágó orka, voltak növények, emberalakok, kígyók, majmok, macskák, papagájok és lámák. Az új rajzok 80 százalékban emberi alakokat ábrázolnak. A korábbi vonalas alkotásokon ugyanakkor 60 százalékban vadállatok szerepeltek.

A kutatók kiemelték, hogy a most talált rajzok 9-10 méteresek, és a sivatagon keresztül cikcakkban haladó út mentén látótávolságban készültek, így egyfajta hirdetőtáblaként működtek, és információt szolgáltattak a környékbeli emberi jelenlétről. A nagyobb, vonalas jellegű ábrákat ceremóniák céljára használták az egykori helyi közösségek.

A mesterséges intelligencia 968 további potenciális rajzot ismert fel, amit a kutatók eddig még nem tudtak felkeresni és igazolni. Várakozásaik szerint ezek közül még több száz fog valós Nazca-vonalnak bizonyulni.

A gépi látás alkalmazása nagy fordulatot jelent a Nazca-kutatásban, a tudományos munka dandárja így az értékesebb terepmunka felé tolódik. A tanulmányt szerző csapat szerint a munkájuk jó példa arra, hogy a mesterséges intelligencia a régészetet is forradalmasítja.

(The Japan Times, Miami Herald, Science)