- Tech-Tudomány
- Zöld Index
- globális felmelegedés
- hőhullám
- klímaválság
- fosszilis tüzelőanyag
- vöröskereszt
- éghajlatváltozás
Minden idők legforróbb napjait éltük 2024-ben, de 2025-ben sem lesz sokkal jobb
További Tech-Tudomány cikkek
Minden idők legforróbb napjait hozta el nekünk 2024, amit Magyarországon is heteken keresztül éreztünk a saját bőrünkön. Klimatológus szakemberek kiszámolták, hogy a globális felmelegedés hány héttel növelte meg azoknak a napoknak a számát, amikor a szervezetünket is megterhelő pusztító hőmérsékletet kellett valahogy elviselnünk. Ha a tendencia folytatódik, és az államok nem kezdenek el lépéseket tenni a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorítása érdekében, akkor 2025-ben sem számíthatunk semmi jóra.
A World Weather Attribution (WWA) és a Climate Central a 2024-es klímaválságról készített egy tanulmányt, amelyből kiderül, hogy átlagosan hat héttel nőtt meg azon napoknak a száma, amikor pokoli hőséggel kellett megküzdenünk. Volt olyan hely, ahol ez a szám 150 napra nőtt, óriási veszélynek kitéve az emberek szervezetét.
A The Guardian által szemlézett jelentésből kiderül, hogy a világ országainak csaknem a fele küzdött két hónapon keresztül a magas kockázatú, extrém időjárással. A legsúlyosabban a karibi és a csendes-óceáni szigetországokban élők voltak kitéve a hőhullámnak, de az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is három héttel növelte a forró napok számát a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-szennyezés.
A fosszilis tüzelőanyagok okozta felmelegedés hatásai soha nem voltak egyértelműbbek és pusztítóbbak, mint 2024-ben. Könyörtelen szenvedést okoztak
– erről beszélt dr. Friederike Otto klimatológus, a WWA alapítója, aki a klímaváltozás okozta problémák példáinak az afrikai és spanyolországi áradásokat, az amerikai hurrikánokat és az amazóniai aszályt is felhozta.
Több millióan halhattak már meg az extrém hőség miatt
A tudósok szerint a szén-, olaj- és gázégetés beszüntetése létfontosságú lesz a jövőben, hogy ne súlyosbodjon tovább a helyzet. Eközben arra is felszólítottak, hogy a hőhullámok okozta halálesetekről valós időben számoljanak be az illetékesek, ugyanis a jelenlegi adatok szerintük „nagyon durván alábecsültek”.
Lehetséges, hogy az elmúlt évtizedekben sok millióan haltak meg az ember okozta globális felmelegedés következtében
– írják a tudósok, hangsúlyozva a helyzet fontosságát, akiknek a számításai alapján átlagosan egy ember 41 napnyi veszélyes hőségnek van kitéve egy évben.
Ez csak egy átlagérték, ami azt is jelenti, hogy bizonyos helyeken ennél sokkal több nap szenvedés jut. Indonéziában, Szingapúrban és a közép-amerikai államokban 122, a Közel-Kelet államaiban 70, Brazíliában és Bangladesben 50 nappal nőtt az évben a hőhullámmal érkező napok száma. Spanyolországban, Norvégiában és a balkáni országokban egy hónappal nőtt a forró napok száma, de jól emlékezhetünk mi magyarok is, hogy mennyi szenvedést okoztak a nyári napok, amik még szeptemberre is átcsúsztak.
Hurrikánok és tájfunok pusztítottak
A kutatás rámutat arra, hogy a Földön élő ötmilliárd embernek csaknem a kétharmada tapasztalta a globális felmelegedés okozta extrém hőmérsékletet. kiderül, hogy a 2024-es év legforróbb napja július 21-e volt.
Az éghajlati változás nemcsak a hőmérsékletben okozott változást, de például a hurrikánok is ennek köszönhetően erősödtek fel. Kristina Dahl, a Climate Central tudományos alelnöke elmondta, hogy a Beryl és a Milton hurrikánok az éghajlatváltozás nélkül nem érték volna el az ötös kategóriát, így nem is lett volna akkora a pusztító erejük. A WWA pedig arról írt, hogy a Fülöp-szigeteken egy hónap leforgása alatt hat tájfunt tett kegyetlenebbé a globális felmelegedés.
A szélsőséges időjárás újabb pusztító éve megmutatta, hogy a felmelegedés jelenlegi szintje mellett nem vagyunk felkészülve az életre. Kulcsfontosságú, hogy 2025-ben minden ország felgyorsítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseit
– hívta fel a figyelmet Julie Arrighi, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Éghajlatvédelmi Központjának a programigazgatója, aki szerint az államoknak sokkal többet kell költeniük a klímaváltozás elleni küzdelemben.
(Borítókép: Riccardo De Luca / Anadolu / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
