Hazafelé tartanak a Starliner hátrahagyott űrhajósai

Vasárnap hajnalban, amikor megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra a legénységi váltás és a sikeres kapcsolódás után 90 perccel kinyílt a Crew–10 Dragon űrhajójának kapuja, az állomás felől egy klasszikus szürke földönkívüli kukucskált a döbbent űrhajósokra. Az űrlény vonásain itt-ott falunapi megfolyottság és gumibőr volt megfigyelhető, majd körülbelül egy attoszekundummal később kiderült, hogy Ivan Vagner orosz űrhajós gondoskodott az érkezők tréfás fogadásáról. 

A Boeing Starliner űrhajósai visszatérésének kezdetét így egy szürke űrlény megjelenése jelzi, de a történet, mint ismert, nem vasárnap kezdődött, hanem kilenc hónappal ezelőtt, amikor Suni Williams és Butch Wilmore nyolcnapos látogatásra érkezett az állomásra a NASA reménybeli új űrhajójával.

Az eredetileg szerdára tervezett visszatérést a NASA a kedvező időjárási körülményekre való tekintettel előrébb hozta. A Crew Dragon zsilipjét kedd hajnalban 3:45-kor zárták és az űrhajó reggel 6:05-kor vált le a Nemzetközi Űrállomásról. A küldetés jelenleg a terveknek megfelelően halad.

A leszállási művelet hivatalosan 21:45-kor kezdődik. A hajtóművek visszatérés kezdetét jelentő begyújtása várhatóan 22:11-kor történik meg, 

Mindez természetesen nincs kőbe vésve, mert sok tényezőn múlik az űrhajó technikai készenlététől a tengeri időjáráson át a felszíni fogadó/mentő csapatok készültségéig. Addig is, itt egy rövid összefoglaló arról, hogy kik és miért ragadtak a Nemzetközi Űrállomáson, és valóban ott ragadtak-e.

Ez a busz elment

A Boeing 2014-ben kapott 4 milliárd dollárt az amerikai űrhajózási hivataltól, hogy új, többször felhasználható űrhajót építsenek, amivel alacsony Föld körüli pályán keringő úti célhoz eljuthatnak űrhajósaik. A Starliner fejlesztése azonban többszörös csúszást szenvedett és kétmilliárd dolláros veszteséget okozott a vállalatnak. Az űrhajó első tesztje 2019 végén kudarcba fulladt. A vizsgálat aggasztó problémákat fedezett fel a szárazföldre visszatérő egység ejtőernyőinél, az űrhajó belsejében éghető szigetelőszalaggal rögzített vezetékeket találtak. A Boeinggel egy időben 2,6 milliárd dolláros támogatáshoz jutó konkurens SpaceX fél évvel később sikeresen elérte a Nemzetközi Űrállomást és egy évvel később sikeresen feljuttatta az első utasait.

Az eredetileg 2017-re tervezett első emberes tesztre végül 2024 júniusában került sor. Az űrhajó hajtóművében rögtön az indulás után héliumszivárgást észleltek. A hélium hajtógázként szolgált az űrhajó hajtóművében, így igazából ez volt a kisebb probléma. A jármű pozicionálását végző fúvókákat viszont túlmelegedés miatt lekapcsolta az automatika, ami megnehezítette és életveszélyessé tette a Starliner megfelelő helyzetbe állítását és Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolódását. A hetekig tartó vizsgálat megállapította, hogy az Aerojet Rocketdyne által gyártott fúvókák teflontömítései okozzák a problémát. A NASA döntése alapján az orvosolhatatlan hiba miatt végül üresen tért vissza a Starliner. Az űrhajó landolás közben két újabb hibát is produkált: egy kis időre meghibásodott a navigációs rendszere és a visszatérés közben manőverező tucatnyi hajtómű közül az egyik nem indult el.

Ha ez nem lenne elég, a Starlinernek egyéb gondjai is akadtak: mivel 

Az eredetileg Boeing által gyártott Delta IV hordozórakétát a United Launch Alliance nyugdíjazta, és az Atlas V rakéta gyártását tavaly szintén leállították. Az új Vulcan Centaur hordozórakéta emberi utazásra engedélyezéséig csak a fő ellenlábas SpaceX rendelkezik használható hordozórakétákkal. Egyelőre azonban az sem világos, hogy a Boeing hajlandó-e állni a további veszteségeket és folytatni a programot, ahogy a NASA sem adott ki hivatalos terveket a Starlinerrel. Így végül az űrhajó balra el.

Szerencsés űrhajótöröttek

Amennyire tudni lehet, a Starliner fenn maradt űrhajósai nem csapásnak, inkább megtiszteltetésnek élik meg hosszúra nyúlt tartózkodásukat. Ahogy rövid életrajzaikból is kiviláglik, leginkább azért, mert ez a hivatásuk.

• Sunita „Suni” Williams (leánykori nevén Sunita Pandya) apai ágon indiai, anyai ágon szlovén származású amerikai fedélzeti mérnök, az amerikai haditengerészet nyugalmazott tesztpilótája. Az 59 esztendős Williams veterán űrhajós, aki először 2007-ben, utána 2012-ben járt a Nemzetközi Űrállomáson – nem csak magával vitte a szlovén zászlót és megfordult az állomáson, hanem több mint háromszáz napot töltött az űrben és elvégzett kilenc űrsétát. Ezzel a második legtöbb űrsétát végrehajtó űrhajósnő (a rekorder Peggy Whitson, tízzel), de a sétával töltött összesen 62 óra 6 perccel rekorder a nők között és negyedik az egyesített listán. A hosszúra nyúlt Starliner küldetéssel együtt összesen 606 napot töltött az űrben, amivel a 12. legtöbb időt fenn töltő űrhajós közé tartozik Peggy Whitsonnal és tíz szovjet/orosz űrhajóssal.
• Berry „Butch” Wilmore az amerikai haditengerészet tesztpilótája, bevetették az első és második öbölháborúban, de repült küldetéseken Bosznia felett is. 2009-ben az Atlantis űrsikló fedélzetén járt először a Nemzetközi Űrállomáson, másodszor 2014-ben egy Szojuz űrhajó utasaként. 2014-ben először fordult elő, hogy a legénység nem várta meg, hogy egy probléma megoldásához szükséges speciális szerszámot a felszínről küldjenek fel, ehelyett Wilmore vezetésével az új fedélzeti 3D nyomtatóval készítették el azt. Wilmore öt alkalommal összesen 31 órát töltött űrsétával. Összesen 463 napot volt az űrben.

Williams és Wilmore visszatérését eredetileg februárra tervezték, majd áprilisra halasztották, de a Crew–9 űrhajó tavaly szeptemberi érkezése után gyakorlatilag bármikor visszatérhettek volna – akkor is, ha ez szervezési szempontból nem lett volna optimális. Ebbe a helyzetbe robbant be Donald Trump elnöksége, aki a Biden-kormányzat által hátrahagyott űrhajósok szimbolikus megmentésére vállalkozott. Az elnök bizalmasa és a SpaceX tulajdonosa, Elon Musk természetesen egyetértett ezzel. Miután kiderült, hogy a Starliner-űrhajósok leginkább éppen Musk fizető űrturistái miatt várakoznak még odafenn, a Dragon űrhajók cseréjével végül március közepére sikerült előrehozni a visszatérésüket.

Ha nem is merülünk el abban, hogy az amerikai és nemzetközi politikában milyen korszakváltás látszik kibontakozni, Willams és Wilmore különös története leginkább az utolsó szovjet űrhajós, Szergej Krikaljov esetére hasonlít, aki a tervezett idő kétszeresét töltötte a Mir űrállomáson, mire 1992 márciusában visszatérhetett az újonnan létrejött Oroszországba. A párhuzamot nyomatékosítja, hogy Elon Musk miközben visszahozza az űrhajósokat, gőzerővel dolgozik a Nemzetközi Űrállomás mielőbbi elbontásán.

(Borítókép: Butch Wilmore és Suni Williams 2024. június 5-én Cape Canaveralban. Fotó: Joe Raedle / Getty Images)